Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Ötvösművek

szolgáló perem csak egy oldalon van meg. A fedél csúcsán a liliom töredékes, elferdült. L. Zs. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: 62.176.1. X-38. X-39. Széchy Dénes esztergomi érsek kelyhe Esztergomban, a vízivárosi templom kelyhei közt talált rá F. Bock kanonok. Onnan került vissza a főszékesegyház kincsei közé. Aranyozott ezüst, filigránnal és sodronyzománccal m. : 22,4 cm, talp átm. : 14,2 cm, szájperem átm. : 10,6 cm 1450 körül A kehely nevét a megrendelő-tulajdonostól kapta. A hatkaréjos talp egyik mezejében lévő címerpajzson kétfejű, koronás sas, felette bíborosi kalap bojtokkal. Ezek alapján jogosan következtetjük, hogy Széchy Dénes bíboros, esztergomi érsek (1440-1465) számára készült. Ezt erősíti meg az 1659-es leltár. Ugyanez a címer látható Széchy Dénes sírlapján, amely az esztergomi bazilika kriptájában van. Hatkaréjos talpának szegélye áttört, négy levelű rozettákkal. A talpon sodronykeretes lemezek díszítik, felváltva sodronyzománcos és filigrános-bőrtűs mintákkal. A három sodronyzománcos mezőben kék alapon indás-virágosbimbós motívumok vannak. A címer mellettiek azonosak, a harmadikban tükrösen megoldott kettős virág. A filigrános mezőkben átlósan osztott mezecskékben elhelyezett körben három kisebb köröcske. Ezek találkozási pontjára kis gömböcskét (bőrtű, granum) forrasztottak. Ugyancsak ilyen gömböcskék vannak a körök találkozási pontjain. Két teljesen azonos karéjmező van. A talpat a szárral összekötő 6 mező szabálytalan ötszög alakú. Váltakozva filigrános és sodronyzománcos indás-pártás motívummal. Ezek fölött van egy hatszögű gyűrű-idom, a talpperemhez hasonló áttört dísszel, a sarkain kis oszlopokkal. E gyűrű és a nódusz közt van hatszögű, négyzetes mezőkből álló idom, mindegyik mezőben gótikus betű, s ezek MARRIA olvasatot adnak. Nódusza lapos alma alakú. Alsó és felső részén levél alakú filigrános és sodronyzománcos mezőcskék vannak. Peremén négy levelű kék rozetta, közepén eper- vagy toboz-motívum. A nódusz felett a száron ugyancsak feliratos tagocska gótikus betűkkel : GOT HILF. A kosáron ovális mezőkben sodronyzománc és filigrán váltakozik. A kosár pártáját liliomos-tobozos virágok alkotják. A párta és az ovális mezők közti nyújtott háromszögű tereket filigrán növényi motívumok töltik ki. 1868-ban Simor prímás a bécsi Anders céggel restauráltatta. Cs. P. Bock 1859; Czobor B. : Széchy Dénes bíbornok kelyhe. EL 4 (1883) 304-310, 353-358.; EM 1948, 233.; Beke 1980, 63—65.; Cséfalvay 1984, 17.sz.; Cséfalvay P. : Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum. Budapest 1992, 37. Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár, ltsz.: 64.23. X-40. Monstrancia Kőszegről A kőszegi Szent Jakab-templomból aranyozott ezüst m. : 74,5 cm, talp átm. : 20,8 cm 15. század második fele Magas, torony alakú úrmutató. Hatkaréjos talpának ívei között háromszögű cikkelyek sorakoznak, széles peremű, áttört talpsávval. A talp palástja sima. Hatoldalú kápolnás nódusz fiálés ablakkal. A szárat liliomsoros, rácsozott csonka gúla köti össze a hengeres szentségházzal. A szentségház két oldalán három-három támpillér áll keresztrózsával és vízköpővel, a pillérek alatt egy-egy lehajló és visszakanyarodó lombdísz. Az üveghenger felett hatoldalú fülke vimpergás pillérekkel. A fülke talapzatát gazdagon áttört mérmű díszíti. A fülkében a Vir Dolorum álló alakja, fölötte hatoldalú gúlás, karcsú toronysisak rácsos, vésett díszítéssel. Csúcsán a keresztre feszített Krisztus szobra. A kőszegi monstrancia jó arányú, inkább architektonikus díszítésű (csupán egy figura áll benne), a ritkábban előforduló hengeres szentségházú monstranciák közé tartozik. Ez a típus a torony alakú ereklyetartók formáját őrzi. Közeli formát mutat egy Salzburgban őrzött, Wagrainból származó úrmutató (Dommuseum zu Salzburg. Katalog. 1981. Nr. 31.). Analógiái a trencséni, a felkai, a privigyei és a bajmóci, a zágrábi úrmutatók (Budapest 1884, 68-70.). Szára és nódusza közel áll a trencséni, a bajmóci és a pozsonyi dóm monstranciáéhoz, bár ezek mind szélesebb, négyzetes szentségházzal, több szobrászi díszítéssel és dúsabb növényi ornamentikával rendelkeznek. Hengeres szentségházat a nagydisznódi és az óbudai úrmutatón találunk.