Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Ötvösművek
további kutatás feladata. Ennek lehetséges környezetét azonban mind a táblaképek tágabb körben mozgó, mind a domborművek egyértelműbben meghatározható stiláris és kompozicionális párhuzamai a felsőausztriai és délnémet szárnyasoltárok gyengébb kvalitású, másodrendű alkotásai között jól meghatározzák. P. Gy. Mesésnél 1941, 106, 113., kép: 108-111.; Redő 1955, 69.; Balogh 1957, 249, 57, 59, 61. kép.; Radocsay 1955, 257.; Radocsay 1967a, 126, 148.; Stele 1969, 281-286.; Cevc 1967, 92. Cevc 1970, 36-43.; Török Gy. 1993, 105. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 8125, 8126, 8127, 8128. X-35. Júdás csókja Esztergomban, a palotakápolna 1934-1938. évi feltárásakor került elö. falképtöredék kváderkő : 31 x 40 cm 1340-1350, Esztergom A töredék Jézus elfogatását ábrázoló jelenet része volt az esztergomi várkápolna 14. századi freskódíszében. Az ikonográfiái vizsgálat kísérletet tett az egykori kompozíció rekonstrukciójára. Eszerint a jelenet középpontjában állt Jézus, szembe és kissé balra fordulva. Szelíd de hatalmat sugárzó tekintetével lefelé néz. Júdás, az áruló tanítvány jobbról arcon csókolja Jézust. Mögötte katonasisak ismerhető fel, Jézus feje felett, függőlegesen elhelyezett hegyes szurony elhalványult foltja és baloldalt is egy fej körvonalai láthatók. Ezek alapján kétségtelen, hogy Jézust katonák körbefogták. Jézus nyugodt, isteni arcát oldalra simuló szőke haj és piros kereszttel kiemelt sugaras, arany dicsfény övezi a sárga háttér előtt. Júdás arca éles profilban rajzolódik rá Jézus bal orcájára. Sötét haját fekete, keskeny sáv, a dicsfény ellentéte keretezi. Hasonló kompozícióval gyakran találkozunk az itáliai trecento festészetben, amely Giotto drámai konfliktusra épített ábrázolásával szemben az árulót figyelemre sem méltató, az ellenséget is gyógyító Istenembert állítja elénk. A töredékben látható két fej festői kvalitása jelentős mesterre vall. A formák nagyvonalú, lényegre szorítkozó bemutatása vérbeli freskófestőre utal. A felületek lágy modellálása, a szem és a formák érzékeny rajza ugyanakkor lírai alkatú mestert idéz. A stíluskritikai kutatás Ambrogio Lorenzetti művészi hatása alatt dolgozó festő műveként határozta meg a freskótöredéket a kápolna többi, in situ és másodlagosan előkerült freskóival együtt. P. M. Prokopp 1966, 73-88.; Prokopp 1973, 187-198.; Illés 1972, 225-244.; Prokopp 1967, 273-312.; Prokopp 1972, 169-192.; Prokopp 1983, 80-88. Esztergom, Vármúzeum X-36. Körmeneti kereszt töredékei A zalaegerszegi rk. plébániatemplom déli oldala mellett 1976-ban feltárt gótikus temetőkápolna hajója alatti osszáriumból került elő. domborított vörösréz lemez, eredetileg fa lapra felszegezve rekonstrukció : 58 x 38,4 cm, szár sz. : 5,5 cm, v. : 0,7 cm, 14. század eleje A kereszt már sérült, töredékes állapotban került az osszáriumba. Jelentős részei hiányoztak, a megmaradt töredékek azonban alkalmasak voltak a rekonstrukció elkészítésére. A kereszt belső váza fából készült, amelynek korhadt maradványai az előkerüléskor megfigyelhetők voltak. A favázra rézszögekkel szegecselték fel a rézlemezeket. A lemezeket javítás, vagy új alapra helyezés miatt szakszerűtlenül több helyen átlyukasztották. A famagra először a préselt elő- és hátlaplemezeket szegecselték rá, és ezek széleit behajlították. A legtöbb megmaradt részlet az előlapból származik. A keresztszárak találkozásánál lévő lemezen felül a Krisztus-alak a glória mellett törött ki. Legépebben maradt meg a jobb alkar és a tenyér. A kereszt szélein homorú mezőben beütögetett rovátkadíszítés fut végig. Szárvégződései háromkaréjosak voltak. A keresztet egyszerű domborított keret emeli ki a háttérből, szárai téglalap alakú kiszélesedéssel végződnek, melynek külső oldalain a domborított kerettel azonos háromszög alakú díszítések vannak. A keresztet borító lemezből a felső szárrész, a jobb szár középrésze és vége, a bal szár végződésének töredéke, és a hátsó lemez néhány jelentéktelen töredéke marad meg. A felső szárnál a poncolt hátterű kereszt végződése megmaradt, a Krisztus-alak glóriája mellett törött ki a lemez. A jobb száron Krisztus alakjából megmaradt a bal alkar vége és a tenyérrész. A jobb szár háromkaréjának külső szélén kör alakú keretben álló levél van. A végződés keretében Szent János apostol és evangélista alakja, feje körül gyöngysoros glória. Arca hiányzik, jobbjával Krisztusra mutat, bal kezében irattekercset tart. A bal szár lemezéből csak a jobb szárral azonos levéldíszítés töredéke maradt meg. A lemezeken aranyozás nyoma nem mutatható ki.
