Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Poszler Györgyi : Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat

képről, melyeken láthatóvá vált a festést megelőző alárajzolás. A kivitelezett képtől való legjelentősebb eltérés az, hogy a rajzi megfogalmazásban a születendő Gyermek motívuma is szerepel : a Szűz Mária hasát borító köntös alatt kettős mandorlában a kis Jézus a kereszttel. A Gyermek a jobb vállán nyugvó keresztet baljával tartja, feje jobbra előre hajlik, a kereszt szára, felhúzott lábai között, a mandorla alsó csúcsáig ér. A rajz első változatában a kereszt jóval nagyobb volt és pontosan a mandorla közepén húzódott. A végleges megoldás során a kereszt eltolódott jobbra és kisebb lett. így jobban kapcsolódott a kis Jézus kompozíciójához, növelve annak térbeli illúzióját. A mandorla ugyanakkor egy nagyobb, Szűz Mária egész hasát megjelölő kereszt szárainak találkozásába került. Ez a kereszt a festői kivitelezés számára biztos támpontot nyújtott a deréktól lefelé jobbra ívelő drapéria plasztikus kialakításánál, mely a kék szín világos csúcsfényeinek felrakásával történt és a has domborúságának jelzésére szolgált. A festett redők a hason meglehetős pontossággal követik a fentről lefelé párhuzamosan futó alárajzolás vonalait. A térd alatti drapéria-részen az alárajzolást a satírozó-technika jellemzi, melynél a keresztbe futó vonalak enyhén ívesek. Itt is, éppúgy, mint a Gyermek és a mandorla rajzánál, a vonalvezetés bizonyos vastagsága arra mutat, hogy az alárajzolás ecsettel történt. A vízöntő edény és József kalapjának a tárgy plasztikusságát kifejező, satírozott rajzát a festői kivitelezésnél a fények felrakása helyettesíti. A festői megoldás másik eltérése a rajzzal szemben az, hogy az orsó Mária jobbjába került. Az alárajzoláson ugyanis Szűz Mária ruhájának bal alsó sarkában, a földre ejtve látható egy, a megfestettnél jóval nagyobb orsó, orsógombbal, míg Mária jobbjával csupán a fonalat vezeti. A fonás ilyen ábrázolása az 1400 körüli típusnak felel meg, amelynek számos ábrázolása ismeretes (Urbach 1974, 36. és 38. kép). A kép ikonográfiáját korábban, hol az Angyali üdvözletként ( Stiassny 1896 ; Wilckens 1965), hol József kételyeiként (Urbach 1974) határozták meg, és a Hortus conclusus motívumára is felfigyeltek (Radocsay 1963). Szent József attribútumai kétségtelenül József jelenlétére utalnak, de a „József kételyei" meghatározással szemben ellentmondásosnak látszott a Szentlélek galambja és az olvasópulton lévő nyitott könyvben olvasható Angyali üdvözlet szövege: Ave gratia plena, Dominus tecum. A 14. századi cseh művészet számos, a Mária-kultuszhoz kapcsolódó emlékén, Szűz Máriát az Angyali üdvözletben terhesen ábrázolják. Az egyik legkorábbi példa az 1380 körül készült Rokycany-i kazulakereszt hímzése, ahol képünkhöz hasonlóan, a trónuson ülő Szűz egész hasát jelölő kereszt közepében látható a gyermek Jézus, Mária dicsfényéhez közel pedig a Szentlélek galambja. A Maria gravida ikonográfiájában ritka a keresztet tartó kis Jézus, aki így inkább az Angyali üdvözlet jelenetében, az „Atyától küldtében" kerül ábrázolásra. A keresztmotívum, mely az eljövendő passióra utal, még inkább aláhúzza a terhesség ábrázolásában Szűz Máriának a Megváltásban betöltött fontos szerepét. Ez az alapgondolat áll a „Vierge ouvrante" szobortípus hátterében is, ahol a szétnyitható Madonna belsejében a Szentháromság Kegyelem trónja típusát, vagy Krisztust a kereszten ábrázolják a passiójelenetekkel. A németújvári táblán, a szárnytöredék alapján, a József kételyeit eloszlató angyalra lehetett következtetni. József piros köpenyébe süppedő nimbusza, félrebillentett fejjel való alvó tartásra utal. Táblánk az analógiák és a szerkezeti megfontolások alapján a bal oldalon csupán annyival lehetett nagyobb, hogy József alakja éppen elfért. A kép jelentős részét - József kételyeire válaszul - az Angyali üdvözletnek az a típusa foglalta el, mely a 14. század végén Prágából elterjedt Maria gravida kultusszal függ össze. Ennek „Andachtsbild" jellegét erősíti meg a Hortus conclusus ábrázolás. A végleges választ arra a kérdésre, hogy eltért-e és miért tért el az első rajzi gondolattól a festői kivitelezés, volt-e programváltozás, a tábla töredékessége, a restaurálási dokumentáció hiányossága és a többi jelenet ismereté-