Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Poszler Györgyi : Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat

X-3. Mária a gyermek Jézussal A budai klarissza zárda tulajdonából került 1784-ben a piliscsabai plébániatemplomba. hársfa m. : 90 cm 14. század utolsó harmada Piliscsaba plébániatemplomában a leckeoldali első mellékoltáron üvegezett szekrényben őrzött gótikus Madonnaszobrot különleges kézmozdulata, bizonytalan színű vastag átfestései miatt a közelmúltig alig méltatta figyelemre a kutatás. Legutóbbi restaurálása 1979 januárjában kezdődött a Képzőművészeti Főiskola Restaurátor Intézetében. Helyreállítását Bodorné Szent-Gály Erzsébet, az Intézet adjunktusa 1981 szeptemberére fejezte be. A feltárás során világossá vált, hogy az eredetileg trónoló Madonnát ábrázoló művet a barokk korban alakították át álló, öltöztethető kegyszoborrá. Eredeti koronájának csak abroncsából maradt részlet, a trónra is csak nyomok utalnak. 18. századi átalakításakor távolították el csaknem teljesen a ruházat lazúrozott ezüst színezését - jelenlegi rekonstrukciója a megtalált részletek alapján készült -, ugyanakkor az arc és a kezek eredeti felülete sértetlen maradt. A hátoldali feliratok szerint ezt a 1. A kegy szobrot ábrázoló szentkép, 1725 körülfestett pergamen Szilárdfy Z. gyűjteménye X-3. barokk átalakítást 1725-ben végezte Gaudentius Gsöll (Gesell ?) Szent Benedek-rendi szerzetes. Újabb renoválására 1784-ben került sor, amikor az 1778-1781 között épült piliscsabai Szűz Mária születése-templomba került. Ezúttal Ignatz Pan (?) „Schnitzer" végezte a felújítást. Egy, a kegy szobrot ábrázoló, 1725 körül készült kisméretű színezett pergamenkép német nyelvű felirata szerint „a csodatevő Mária kegyszobra, amely Pozsonyból vitetett Budára, ahol Szent Klára szüzeknél tisztelik" (1. kép). Vele egykorú rézmetszetű imalap (2. kép) aláírása szerint már 1540-ben Pozsonyban volt a kegyszobor az ottani klariszszáknál, de 1714-ben magukkal hozták Budára. Ebben az évben ugyanis a pozsonyi klarisszák egy része az óbudai apácák jogutódaként régi helyük közelében telepedett le. Habár biztonsági okokból a budai várban, a mai Úri utca 49. szám alatti telken építették fel új templomukat és rendházukat, nevükben továbbra is Óbuda szerepelt (Óbuda ekkor Zichy-birtok volt). Pozsonyból magukkal hozták - a fennmaradt leltárak tanúsága szerint - a régi óbudai, nagyváradi klarisszák valamint