Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések

IX-34. IX-34. A Nagyenyedi-kódex (Tartalma: 1. A Képes Krónika szövege latinul, 2. egy magyar nyelvű csízió, 3. Johannes Presbyter levele Indiáról latinul és 4. Leo Archipresbyter : História Magni Alexandri.) A kötés Budán, vagy környékén (esetleg Esztergomban ?) készült. - Benedek hajduszováti plébános „nacione Senpetherwasara" számára másolták (Budán ?), 1462. - „Ioannes de Peterfalwa rector scholae heltensis" (Nagydisznód, Szeben megye) hagyta Nicolaus Lucz, „sacellanus et orgonistá"-ra 1531-ben. - „Ex Theca C. I. Teleki 1739." - Bánffy Farkas. - A Nagyenyedi Református Kollégium könyvtára. -Valószínűleg innen került 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémiára. papír, az előzék pergamen, 112 levél, 190 x 145 mm, a kötés mérete: 200 x 145 mm A kódexben található legkorábbi dátum 1462, amely a 66. levél rectóján van betűkkel kiírva. Az előtáblán belüli pergamen előzéken 1531, hátul 1532-es évszám látható. A kötés a 15. század harmadik harmadára datálható. A fatáblás, vaknyomásos, sötétbarna borjúbőr kötés elő- és háttáblája azo­nos. Két keret fut körbe a táblák szélén, az elsőben S idomok sorakoznak, a má­sodikban négyzetes mezőbe foglalt sti­lizált növényi ornamens. A sarkokon 4-4 rozetta látható. A középmezőt át­lók tagolják, s az így nyert rombuszok­ban körbe foglalt szarvas bélyegzők, a háromszögekben rozetták, kettős kö­röcskék és apró, sávozott félkörívek vannak. E kötés mind a hat bélyegzője megtalálható az OSZK Inc. 545. jelze­tű, ma két ősnyomtatványt borító (CIH 2599 és CIH 877) kötésén, sőt ezekhez további három bélyegző járul. A múlt század végéig ebbe a kötetbe még egy harmadik ősnyomtatvány is bele volt kötve, a Hess András-féle 1473-as Chronica Hungarorum (CIH 986). Minthogy a nyomdász, Andreas Hess a Chronicát elsősorban magyar területen bocsátotta áruba, feltehető, hogy kötése is Magyarországon ké­szült. Mindezt az is alátámasztja, hogy mindkét kötet tartalmazott egy magyar krónikát. R. M. Csapodi Cs. : A Magyar Codexek elnevezésű gyűjtemény. Budapest 1973, K 32. sz.; Sz. Koroknay 1973, 80. sz., 3. kép; Rozsondai 1989, 64.; Bibl.Hung. 683. sz. Budapest, Magyar Tudományos Aka démia Könyvtára, jelz. : K 32. IX-35. Pontificale A Pontificalét valószínűleg Mesko veszprémi püspök (1334-1344) készíttette. A kódexet - latin nyelvű bejegyzése szerint - Buda 1686-os felszabadulása után Szürtey Ferenc fráter vitte magával és a kassai ferences konventnak adta. A könyv hátsó pergamen előzékén azonos kéztől származó bejegyzések vannak, többek között egy 1470. január 9-re keltezett búcsúengedély másolata (vagy fogalmazványa ?), Kövesd község temploma számára, amelyet Vitéz János helynöke, Mihály milkói püspök adott ki. A könyv fűzéséből úgy látszik, hogy a bejegyzéseket tartalmazó pergamen levélpár a Pontificale másodszori bekötésekor került a kódex végére, pergamen, 141 levél, 325 x 228 mm a kötéstábla mérete: 336 x 233 mm (5-5 csúszógombbal, 3 kapocs nyoma) A Pontificale jelenlegi kötését 1470 körűire lehet datálni. A Pontificale vaknyomásos barna bőr­kötésének első keretét Maria írásszala­gok alkotják. A második díszített keret­ben szabad gótikus levelek futnak kör­be. A középmezőt ugyanezekből a leve­lekből alakított keresztidom ékesíti.

Next

/
Thumbnails
Contents