Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Rozsondai Marianne: Magyar gótikus és reneszánsz könyvkötések

Bibliothèque Nationale Suppl. gr. 607. jelzetű kódexé­nek (Csapodi 1973, No. 886.) háttábláján belül volt beírva latin nyelven, de görög betűkkel, hogy „Lucas Coronensis illigator librorum Budensis ann[o] [1]5.." (IX-42.). Amikor ezt a görög kódexet 1900-ban res­taurálták, az eredeti előzékpapír ezzel a bejegyzéssel együtt elveszett, de a bejegyzést korábban nyomtatás­ban már többen közölték. A kérdéses kódex különböző egyházi és világi görög szövegeket tartalmaz a 15-16. századból. A kötést tehát csak 1500 után készíthették, vagyis Lucas Coronensis semmiképp sem köthette be az 1490-ben elhunyt Mátyás király számára. Balogh Jolán is vizsgálta a Lucas Coronensis kérdést, 16 s meg­győzően érvelt amellett, hogy idő-összeférhetetlenség miatt nem lehetett Lucas Coronensis Mátyás könyv­kötője. Egy dologban azonban tévedett. Kimondta, hogy semmiféle adat nincs a kódex magyarországi származására. Pedig a kódex kötése a budai vaknyomá­sos reneszánsz kötéseknek abba a típusába tartozik, amelyek a 16. század első két évtizedében készültek. Lucas Coronensis tehát létező személy volt, s a név szerint ismert kevés magyar könyvkötők egyike. 17 Bé­lyegzőegyezések alapján több kötését ismerjük, s a kiállításon, a párizsi kódex fotóján kívül, kettőt muta­tunk be, az egyik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár­ból, a másik a sárospataki Református Kollégium könyvtárából való (IX-40-41.). Lucas Coronensis és a használt monogram alapján G.A. mesternek nevezett könyvkötő vezet át a többi, 16. század eleji Budán működő könyvkötő tevékenyke­déséhez. A polgári, de talán a szerzetes könyvkötők is láthatóan a királyi műhelyből kikerülő kötéseket tekin­tették példának, s azokat utánozták akarva-akaratla­nul. A II. Ulászló számára készült kötéseken tűnt föl először a palmettás-akanthuszos indasor-keret, amely állandóan visszatérő dísze a többi budai reneszánsz kötésnek is. Ilyen például Erasmus Adagiája, melyet Pelei Tamás Budán köttetett be vagy vett bekötve (IX-43.), és a hasonló stílusban bekötött Athénaios mű (IX-44.), továbbá a Sopronban vagy környékén hasz­nált Misekönyv is (IX-45.). Janus Pannonius görög evangéliumos könyvének kötése nagyon eltér az előbbiekben tárgyaltaktól. Csak az első keret rövidebb oldalain sorakozó stilizált nö­vénydísz reneszánsz, és ismert itáliai reneszánsz köté­sekről. 18 A többi keret görgetője bár a reneszánsz felé mutat, mégis inkább gótikus, nem is szólva a középme­zők gótikus egyesbélyegzőiről (a rombuszos virágtö­vekről és gránátalma-virágokról). Egyfajta átmeneti stílust képvisel a gótikusból a reneszánszba (IX-10.). A reneszánsz kötéseken jelennek meg először a nem­zeti sajátosságok, s lehet jól megkülönböztetni egy itáliai, egy magyar, német vagy francia reneszánsz kötést. A német típusú reneszánsz kötések görgetős­és lemezdíszesek, s a görgető és a lemez leginkább alakokat ábrázol : bibliai történeteket, megszemélyesí­tett erényeket, reformátorokat, uralkodókat. 19 A ma­gyar és erdélyi kötések is ezen a nyomdokon haladnak tovább, amikor majd Buda elfoglalása (1541) után kezd az élet visszatérni Magyarország nyugati, északi és erdélyi területein. Jól példázza ezt a németes igazo­dást a kiállításon látható ún. Psalterium Budense (IX­11.) és a Liber Ruber 16. századi kötése (III-13.). Ez azt is mutatja, hogy az itáliai befolyás megszűnt. Már II. Ulászló alatt is krakkói átszínezéssel jelentkezik az olasz reneszánsz stílus például a budai kötéseken, majd az ország három részre szakadása után a maradék ma­gyar területeken teljesen új stílust követnek az egyre erősödő osztrák, illetve német hatás alatt. JEGYZETEK 1 Fodor, A. : Die Bibliothek der Kartause Lechnitz in der Zips vor 1500 (Geschichte und Buchbestandsrekonstruktion). Armarium. Studia ex história scripturae librorum et ephemeridum. Budapest 1976, 7. 2 B. Koroknay 1960, 25-32. 3 Rozsondai 1989, 64. 4 Fitz J. : Hess András a budai ősnyomdász. Budapest 1932, 113-114. 5 Sz. Koroknay, É. : Eine ungarische Renaissance-Einbandgruppe vom Anfang des 16. Jahrhunderts. Gutenberg Jahrbuch 1966, 361-371. 6 Iványi B. : A magyar könyvkultúra múltjából. Szerk. : Keserű B. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez II. ) Szeged 1983, 21-22. 7 B. Koroknay 1959, 157-167.; Sz. Koroknay, É. : Die Blinddruck­Einbände in der Bibliotheca Corvina und die Probleme der klöster­lichen Buchbinderwerkstätten in Ungarn. AHA 11 (1965) 102-108. 8 Sz. Koroknay 1973, 39. 9 Basilius Magnus: A költők olvasásáról. Hasonmás kiad. Ford. Ritoók Zs. Utószó: Soltész Z-né. Budapest, 1978, 132-133.; Borsa G. : A hazai könyvnyomtatás megalapítása. MKSzle 105 (1989) 347-349, 352-353. 10 Csapodi Cs. : A budai királyi palotában 1686-ban talált kódexek és nyomtatott könyvek. Budapest 1984, 41. (20. tétel), továbbá 54-57. 11 Budapest 1990 ; Csapodi-Csapodiné 1990 4 12 Csapodi 1973 - Minden itt tárgyalt korvina után megadjuk Csapo­di jegyzékének a számát, hogy a könyv bibliográfiai adatait vissza lehessen keresni. 13 Csapodi Cs. : Újabban ismeretessé vált hiteles és ál-korvinák. MKSzle 102 (1986) 296.; Csapodi-Csapodiné 1990 4 , 143. sz., CLIII. t. 11 B. Koroknay 1962, 125-136., 9. kép. 15 Weale, W. H.J. : Bookbindings and Rubbings of Bindings. Vol. I. London 1898, CXXIX.; Goldschmidt, E. P. : Gothic and Renais­sance Bookbindings. London 1928, Vol. I, 85.; Thieme-Becker Bd. XXIII. 430.; Helwig, H. : Handbuch der Einbandkunde. Hamburg 1954, Bd. II, 311. 16 Balogh 1966, I, 595-596. ; Rozsondai, M. : Übersicht der ungaris­chen Einbandgeschichte. De libris compactis miscellanea. Coll. Colin, G. (Studia bibiliothecae Wittockianae 1.) Bruxelles 1984, 421^22. 17 Rozsondai 1993, 8-18. 18 De Marinis, T. : La legatura artistica in Italia nei secoli XV e XVI. Vol. I-III. Firenze 1960, I, 423,449-450, 469, 597., II, 1542, 1790., III, 2611, 2621, 2649, 2663 és 2698. számú kötések; Schunke, I.: Krakauer Frührenaissanceeinbände. Gutenberg Jahrbuch 1973, 429-436., Abb. 3.; Hobson, A. : Humanists and Bookbinders. The Origins and Diffusion of the Humanistic Bookbinding 1459-1559. Cambridge 1989, 51, 76-77. és a 124. kép. 19 Haebler, K. : Rollen- und Plattenstempel des 16. Jahrhunderts. Unter Mitwirkung von /. Schunke. Bd. I-II. Leipzig 1928-29. (Sammlung bibliothekswissenschaftlicher Arbeiten 41-42.) (Rep­rint: Wiesbaden 1968.)

Next

/
Thumbnails
Contents