Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

A kicsiny méretű, díszítetlen könyvecske a nyulak szigeti (margitszigeti) domonkos apácák könyvtárához tartozott. A címlapon fametszet (Szent Domonkos), a Constitutiones végén nyomdászjelvény (98

v

). Vaknyomásos budai reneszánsz bőrkötésben. Az előtábla és a háttábla azonos : palmettával kapcsolt akanthuszlevélsor kereteli kívülről a középmezőt, amelynek vonalakkal szegett oldalaiból egy-egy háromszögű kiszögellés érinti, csúcsával, a palmettás keretet. A középmező három részre osztott; alul és fölül, két sorban peltalevelek láncolata, középütt kerek medalionban kicsiny, kilenc ujjú palmetták koszorúja. Gerincén két duplaborda, közükön rombuszmintával, oromszegője színezetlen. HosszanIX-23. ti oldalán két rézkapoccsal zárul. Sz. Koroknay Éva jegyzéke nem tartalmazza; bélyegzői alapján a budai reneszánsz kötések általa kialakított Seneca-csoportjába (Sz. Koroknay 1973, 20-24.) illeszkednénk. M. Á. Király I. : Árpádházi Szent Margit és a sziget. Budapest 1979.; Vásárhelyi J. : A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai IV. MKSzle 96 (1980) 335.; Bibl.Hung. 1587. sz. Győr, Székesegyházi Könyvtár, jelz.: XIX. c. 22. IX-24. Clichtoveus, Iudocus: Elucidatorium Ecclesiasticum. Basel, Johannes Frobenius, 1519. [VD 16: C-4194] 16. századi possessor-bejegyzéssel : „Thomas Nesselpekh Zlavonjensis" papír, [7], 229, [1] levél (kolligátum első része), 335 x 220 mm fatáblás, reneszánsz félbőrkötésben A flamand származású párizsi teológus (1472 k.-1543) fametszetű figurális iniciálékkal és több oldalon szegélydísszel ékes, Johannes Frobenius nyomdajegyét hordó művét felsőszelestei Gosztonyi János (? -1527) győri püspöknek ajánlotta, aki az 1513-1514-es párizsi tartózkodása alatt himnuszok és prózák magyarázatára buzdította, amelyeknek a szövegét is átadta neki. Bár a magyarázatokban nehezen birkózik meg a magyaros jellegűekkel, e könyv nyomán váltak ismertté a Magyarországon használt himnuszok és prózák, valamint a magyar szentek életrajzai. A könyvvel az volt a szerző célja, hogy a breviáriumot imádkozó klerikusok meg is értsék azt, amit mondanak. Példányunkban a lapszéleken verstani