Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
TANULMÁNYOK - Mikó Árpád: Pannónia újjászületése
16. kép: A Bakócz-kápolna oltárának részlete 18. kép: A Bakócz-kápolna (Esztergom, Föszékesegyház) 17. kép: A Bakócz-kápolna oltárának részlete lia legmagasztosabb emléke. 25 Megrendelése talán azzal függ össze, hogy Szathmárit 1506-ban püspökké szentelték, miután Váradról a pécsi egyházmegye élére került. Talán ezzel, pécsi székfoglalásával hozható kapcsolatba monumentális vörösmárvány pasztofóriuma is, amelyet kétségtelenül ugyanazok az olaszok készítettek, akik Esztergomban dolgoztak a Bakócz-kápolnán éppen ezekben az esztendőkben. Sajnos a pasztofóriumot, amely ma a pécsi székesegyház Corpus Christi-kápolnájában áll, másodlagos helyen, erősen restaurálták s átalakították, és ez vizsgálatát megnehezíti. Jelenlegi állapotában is legjelentősebb reneszánsz emléke Pécsnek. Színvonala semmiben sem marad el az ugyanebben az időben Firenzében működő Benedetto da Rovezzano ornamentális faragványaitól, akinek munkáit Balogh Jolán is legközelebbinek érezte a Bakócz-kápolna stílusköréhez. 26 Szathmári többi pécsi épületét - az Aedes Sacmarianát, vagy a romjaiban álló tettyei villát - jobbára forrásokból ismerjük, hozzájuk kőfaragványokat feltételesen kapcsolhatunk. A századunk eleje óta ismert vörösmárvány kerettöredékek (VII-54-55.) kvalitása elmarad a pasztofóriumétól; a reprezentatív kőanyag központi műhelyre utal. Sajnos elkallódott az a nagyméretű, lecsüngő saroklevelekkel díszített oszlopfő, amelyet Szőnyi Ottó közölt, s amely nem a székesegyházból, hanem a püspöki palotából került a lapidáriumba. 27 A Dunántúl egyik legizgalmasabb - összefüggő kőfaragvány-csoportját a Pécsett, illetve a város tágabb környezetében előkerült leletek képezik. Magában a városban is sok reneszánsz stílusú építészeti faragvány került elő, s a dúsabban vagy egyszerűbben díszített kerettöredékek stilárisan összetartozó együttest alkotnak. Több épületből ismerünk töredékeket, ám a Janus Pannonius Múzeumban őrzött darabok jelentős részének nem ismerjük a provenienciáját. 28 Egyik részük a Románkori Kőtárból, másik részük ugyanonnét a rak-
