Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

ket, hasonló sikerrel (Graduale Strigoniense id. kiad. 15-16.). Az az impreszszió, hogy ez a hatalmas mű egyetlen lendülettel kezdődött s maradt befejezetlenül, nehezen feledhető. Kétségkívül ugyanebben a műhelyben készült s az 1510 utáni évtizedre datálható a zágrábi székesegyház kincstárában őrzött, RK 354. jelzetű Missale (György topuszkói apát által megkezdett, s 1498-ban félbemaradt) díszítésének folytatása is (Hoffmann 1929, 147-152, 179-180.). A miniátor és műhelye minden bizonnyal Budán működött, nevét azonban nem ismerjük. A kutatás a zágrábi kódex egyik lapján látható jelzése alapján a Bakócz-monogrammista szükségnévvel látta el. Kapcsolatba hozták már többször is e monogrammot a Budán is megfordult dalmát születésű Giulio Clovióval (Clovic), sőt, a horvát kutatás az RK 354. jelzetű Erdődy-missalét változatlanul Clovio művének tekinti (Zagreb 1964, 20., Nr. 47.; Zagreb 1983, 212, 225., Nr. 19 K.). Clovio szerzőségét már Hoffmann Edith (1929) majd Balogh Jolán (Balogh 1943, 142/60.) cáfolta. A horvát állásponthoz leginkább közelítő Berkovits sem magában a Bakóczmonogrammistában, hanem annak munkáját az Erdődy-missaléban továbbfolytató, tájképeket festő kézben ismerte fel - a horvát szakirodalomra hivatkozva - Clovio kezét. Balogh Jolán 1983-ban írott tanulmányában ismét kizárta mind a Bakócz-graduale, mind az Erdődy-missale festői közül Cloviót, neki attribuálva viszont az Újlak városának jogkönyvében (1525. XII. 13.) látható miniatúrákat, amelyek 1526-ban Budán kellett készüljenek. Legutóbb az 1985-ben megrendezett budapesti kódex-kiállítás katalógusában kísértett Clovio, mint a Graduale mestere. A festés megrendelőjét illetően a hazai kutatás véleménye megoszlik. A problémát a címer okozza: a több helyen is látható Bakócz-Erdődy címert infula koronázza, Bakócz Tamás azonban 1497-től esztergomi érsek, 1500-tól pedig bíboros volt, s méltóságának jelvényei (az érseki kereszt és a bíbornoki kalap) címerein rendre megjelennek. Felmerült, hogy a Graduale esetleg csak 1500 előtt készült (RadóMezey 1973, No. 171, a korábbi vonatkozó szakirodalommal). Hoffmann Edith szerint maga Bakócz rendelte meg az Erdődy-missale befejezésével együtt (1510-től, Szegedi Lukács halálától 1521-ig ő vitte a zágrábi püspökség ügyeit, bár közben két unokaöccsét, Jánost és Simont is püspökké tette: Hoffmann 1929, 179. skk.); Berkovits Ilona úgy vélte, hogy mindkét kódex Erdődy Simon zágrábi püspök számára készült (Berkovits 1948, 314.; Berkovits 1965, 83-86.), Balogh Jolán korábban úgy gondolta, hogy Bakócz Tamás rendelte meg a Bakócz-kápolna számára, de halála miatt befejezetlenül maradt, s a festő munkáját Erdődy Simon számára folytatta (Balogh 1955, 10, 49/ 20.); utóbb pedig felvetette, hogy a Gradualét nem Bakócz, hanem Erdődy Simon rendelte meg a Bakócz-kápolna számára, mintegy a zágrábi püspöki stallumot, amelyhez az érsek nagybácsi juttatta, honorálandó. E feltevés egyszerre magyarázza meg a püspöki címert (donátor-címer) és a tartalom esztergomi vonatkozásait (nem téve különbséget írás és festés megrendelése között, vagyis 1520-1521 közé datálva az egészet). E feltevés-sor fontos eleme, a címlap Annunciatio-miniatúrája azonban nem a Bakócz-kápolna titulusára vonatkozik. Csapodi Csaba a Gra-