Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Wehli Tünde: Franciscus de Castello Ithallico Budán
IX-5. miniatúra: Mária, ölében a gyermek Jézussal, aki megáldja az előtte térdelő Kálmáncsehi Domonkost. Felirat a kereten: DOMINICI • PRE / POSITI • ALBENSI. Balra középen Mária a templom kapuja előtt. A ff. 314 r és 322 r-n indás-virágos lapszéldísz. A f. 328'-n (Gyümölcsoltó Boldogasszony) arannyal és zölddel szegett azurit alapon két sor gyöngy, aranyporos levelek között, babérkoszorúkban karéjos foglalatú ékkövek köré rendezett gyöngyök csokrai. Fönt Kálmáncsehi címere. A lap alsó szélét levágták; jobbra megmaradt a felső keret egyik szakasza, tojás- és levélsorral. A H(ec dicit) iniciáléban (a betű háta sárkány) az Atyaisten és a Szentlélek galambja. A f. 338 v indás-virágos lapszéldísszel, a f. 351 v-n négy hexagonális elem alkotja a keretelést, mindegyik filigrános; D(escendit angelus) iniciáléban angyal iratszalaggal: ZAC.P(?) felirattal. A f. 358 v-n indás-virágos lapszéldísz. A f. 366 r-n (Sarlós Boldogasszony) több színű (váltakozva kék, bordó és zöld) keretben vázákból és növényi elemekből emelt építmények, alul két griff tartja a Kálmáncsehi címerét körülvevő koszorút. Az A(ccedunt laudes) iniciáléban a Vizitáció jelenete. A f. 385 r-n indás lapszéldísz. A f. 406 r-n (Szent Domonkos) laparany keret, kék vonalakkal keretelve, benne színes indák, levelek. Medalionokban dominikánus szentek, lent Kálmáncsehi címere. A G(aude) iniciáléban Szent Domonkos prédikációja. A f. 410 r-n (Urunk színeváltozása) arannyal, vörössel és kékkel szegett több színű (zöld, bordó, kék) mezőkben növényi- és vázaelemekből összeállított ékítmények; lent Kálmáncsehi címere. A U(ox de celo) iniciáléban a Transfiguratio jelenete : alul a három apostol, jobbra, a sziklákon Mózes és Illés alakja, balra fönt az Atya, a Szentlélek és a (keresztre feszített) Fiú áttetsző figurája lebeg. A f. 411 r-n indás lapszéldísz. A f. 423 r-n (Nagyboldogasszony) több színű (kék, bordó, zöld) keretmezőkben, színes filigrános indák között virágok, gyöngyök, puttók. Fent, babérkoszorús medalionban az Atyaisten glóbusszal és zászlóval, alul Mária halála. Balra színes növényi elemekből kötött koszorúban Kálmáncsehi címere, jobbra sárgaruhás, lila fedelű könyvet olvasó szent. A U(idi speciosam) iniciáléban Mária mennybevitele. A f. 428 r-n (Szent István király) kékkel kereteit laparany alapon vázákból kinövő akanthuszlevelek, alul Kálmáncsehi címere. Az A(dest festum) iniciáléban Szent István király páncélos, trónoló alakja. Balra, ágra csavarodó iratszalagon a szignatúra: FRANCIS / CE • DE • C / ASTELLO • / ITALICO. A f. 441 r-n (Kisasszony napja) aranyfüst és kék szegély közé fogott, fehéren maradt mezőben színes virágok, tollrajzos indák között; alul koszorúban Kálmáncsehi címere. A S(ancta mater) iniciáléban Mária születése. A 445 r-n indás lapszéldísz, az iniciáléban virág helyett kereszt (Szent Kereszt felmagasztalása). A f. 454 r-n (Szent Mihály arkangyal) négy hexagonális forma alkotja a keretet, bennük arany alapon növényi dekoráció. Az E(xcelsi) iniciáléban Szent Mihály arkangyal, jobbjában pallos, baljában mérleg. Alul babérkoszorúban Kálmáncsehi címere. A f. 473 r-n (Mindenszentek) arannyal és kékkel szegett laparany mezőben színes virágok; alul Kálmáncsehi címere. A G(audent in celis) iniciáléban szentek alakjai. A f. 496 r-n (Szent Katalin) alul és felül egyegy hexagonális elem, interkolumnáris dísszel összekötve, a U(irginis) indáiéban Szent Katalin kerékkel és karddal. A f. 499 r-n (Szent Péter és Szent Pál) alul és felül egy-egy téglány alakú mező, filigrános indákkal, arany tallérokkal, az E(xcelsus) iniciáléban Szent Péter és Szent Pál álló alakja. A kódex - tulajdonképpen magánbreviárium- ádventi ofhciumai alapján nem az esztergomi, hanem a kalocsabácsi egyházmegye zsolozsmarendjét követi, s szövege a zágrábi liturgikus kódexek vonatkozó szövegeivel azonos, amint ezt nemrégiben tisztázta a kutatás. (Ugyanez jellemzi Nagylaki István fehérvári és bácsi kanonok breviáriumát is [OSZK, Clmae 343.], melynek szerény miniatúradíszén szintén felismerhető Francesco da Castello munkáinak hatása. [Hoffmann 1929, 130-131.]) Kálmáncsehi utóbb, 1495-ben váradi, majd 1501-ben erdélyi püspök, végül, röviddel halála (1505) előtt, kalocsai érsek lett. Zágrábi kapcsolatainak emléke az a Missale, amelyet felváltva az ő és Thuz Osvát zágrábi püspök címerei díszítenek, s amelyet szintén Francesco da Castello műhelyében miniáltak az 1480-as években (Zágráb, RK, 355. [Kniewald 1943, 1-16.; Zagreb 1983, Nr. 17 K.]). Thuz Osvát és Kálmáncsehi jó kapcsolatban voltak (v.o.: Tkalcic 1895, 517-518.; Tkalcic 1905, 267.). Kevéssé ismert, hogy a bibliofil Handó György pécsi prépost és kalocsai érsek (f 1480) budai házát az Olasz utcában, Bakócz Tamásé mellett, 1484ben Kálmáncsehi lakta. Handó könyvei közül ma egyet sem ismerünk, de (Vitéz János és Janus Pannonius mellett) ő az a harmadik magyar, akinek könyvgyűjtő szenvedélyéről Vespasiano da Bisticci is megemlékezik. Kálmáncsehi könyvtárából több díszesen illuminait kódex is fennmaradt (a legtöbb a középkori Magyarországon), valamennyi több-kevesebb kapcsolatban áll Francesco da Castello műhelyével, illetve stílusával. Váradi Péter, Filipec János, Apáthy Lukács miniált könyvei is e körbe tartoznak. M. Á.
