Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Mikó Árpád : Bibliotheca Corvina - Bibliotheca Augusta

amelyekhez a sok kísérlet ellenére sem kapcsolhatók hiteles művek), s egy olyan kódex-csoport, amely mi­niatúráinak stílusa alapján Milánó környéki miniatű­rökhöz áll közel. Biztosan dolgozott Magyarországon Franciscus de Castello Ithallico de Mediolano (ld. Wehli Tünde írását a 411-412. lapokon), az 1480-as évek elejétől (többek között Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári prépost számára készített szerkönyve­ket), Mátyás számára készült művei azonban ezidőtt nem ismeretesek. Két csillagászati tárgyú mű (Tol­hopff-kódex, Wolfenbüttel, HAB, Cod. Guelf. 84. 1. Aug. 2°; Ptolemaeus-kódex, Bécs, ÖNB, Cod. Lat. 24.) s egy retorikai munka (Trapezuntius-kódex, Bu­dapest, OSZK, Clmae 281.) tartozik ehhez a körhöz a Corvinából (datálásuk problematikus) s néhány litur­gikus kódex. A stíluskör legjelentősebb mestere azon­ban csak 1498 körül érkezhetett Budára. Nevét nem ismerjük. Szükségnevét legfontosabb művéről, a Pá­rizsban őrzött Cassianus-kódexről kapta (Párizs, BN, Cod. Lat. 2129.). Kétségkívül ő a budai miniátorok legjelesebbike. Figurális ábrázolásai kissé bizonytalan rajzúak ugyan, ám színvilága s ornamentális kompozí­ciói a műfaj legjobbjai közé sorolják. Kompozíciója olykor zsúfolt és sokszínű, máskor szellősen elrende­zett és szinte monokróm: a lilának vagy a szürkének különböző mélységű árnyalataiból áll össze, amelyek tompa lefojtottságát a laparanynak és az ecsetaranynak rafinált ellentéte néha egészen kísértetiessé fokozza. A névadó kódex Mátyás halálakor épp munkában volt : bizonyos lapjain ott vannak Mátyás címerei, valamint a rá vonatkozó feliratok és emblémák; más lapokon Mátyás címerét átfestették II. Ulászlóéval s vannak olyan lapok is (például épp a címlap), amelyekre erede­tileg is II. Ulászló címerét tervezték. A kódexet forgat­va szinte tanúivá leszünk Mátyás halála pillanatának. A Cassianus-mester körébe tartozó legtöbb korviná­ban hamarosan eltüntették Mátyás címereit s helyükre Ulászlóét festették - a javítást végző kezek azonban meglehetősen gyakorlatlanok voltak. Úgy tetszik, a király halála után a Cassianus-mester is eltávozott Bu­dáról s követői stílusának csak halvány visszfényét voltak képesek visszaidézni. Mikor s mivégre gyűlt hát össze Mátyás király könyvtára? A szakirodalom úgy tartotta, hogy a király egész életében, de legalább harminc éven át gyűjtötte szorgalmasan a könyveket s olthatatlan tudásszomja volt a fő oka annak, hogy könyvtárát azzá a fenséges gyűjteménnyé alakította, amelyet nem szűnő nosztal­giával emlegetünk a mai napig. A tudósok szorgalma­san gyűjtötték a könyvekre (nem mindig a könyvgyűj­tésre) vonatkozó korai adatokat s döntő jelentőséget tulajdonítottak a kódexek korai datálásának. A köny­vek nagyobbik hányada azonban másról vall : legtekin­télyesebb részük vagy tényleg az 1480-as évek második felében készült, vagy - ha korábban - olyan átalakítás (egységesítés) nyomait viseli, amely alkalmasint szin-

Next

/
Thumbnails
Contents