Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VIII. RENESZÁNSZ MAJOLIKA- ÉS ÖTVÖSMŰVÉSZET - Kincsleletek

VIII-46e. VIII-47. A tolnai kincslelet Tolnán került elő, útépítés közben, 1971-ben. aranyozott ezüst 16. század eleje, illetve második fele, Magyarország 1971-ben Tolnán, útépítés közben pompás reneszánsz ékszerek, valamint poharak, kanalak kerültek elő a földből, egy részük - állítólag - cserépben elrejtve. A megtalálók a magányos kincsleletet szétosztották egymás között, ám nagy részük kerülő úton mégis bejutott a Nemzeti Múzeumba. A lelet összesen négy pohárból, négy kanálból, egy nagy aranyozott ezüst és egy kisebb, áttört ezüst övkapocspárból, hét pár ruhakapocsból, valamint egy gránátalmadíszes csüngőből (lánc töredékével), három kontytűből, hét darab övveretből és két lapos kapocspárból áll. A földből szép pecsétgyűrű is a felszínre jutott, ennek azonban sajnos nyoma veszett. A kincsleletből az áttört, gazdag növényi elemekkel, illetve állatfigurákkal díszített övcsatok és a páros kapcsok a korszak legszebb ékszerei közé tartoznak. A szép reneszánsz ornamentika, a csipkézett szirmú virágok, az apró, gondosan elkészített állatfigurák míves technikája magyarországi mesterre vall. Az övcsatok, a ruhakapcsok a 16. század első felének magyar viseletéhez tartoztak. Ábrázolásokról ismerjük a kapocspárok viseletének szokását: a nagyobbakkal a felső köpenyt fogták össze, míg a kisebb sorozat az ingváll kapcsolására készült. A kontytűkkel a fátylat erősítették a hajhoz. Az áttört övtöredék a gránátalma alakú csüngő vei a 16. század folyamán a ruhát díszítő ékszerek egyik legkedveltebb darabja volt. A kincslelet másik fele az asztali ezüstök sorába tartozott. A négy pohár közül kettő korábbi, a 16. század legkorábbi éveiben készült, gótikus poharak tipikus emléke, a másik két poharat a száj perem alatt futó vésett levélkoszorú a 16. század második felére keltezi. Mindkét típus igen gyakori a magyar anyagban, különösen a 16. században elrejtett kincsleletek között. A négy kanál szintén két típust reprezentál : kettő az ún. baluszterszáras, középen dús akanthuszlevelekkel díszített kanalak közé tartozik, a másik kettőt vékonyabb lemezből kalapálták és sodrott drótból készítették a nyelét. Az egyiknek a végén öntött, címerpajzsra támaszkodó apró figura látható, melynek szintén sok párhuzama van anyagunkban, a 16. század első, illetve második feléből. A poharak egyikén Kádas Mátyás vésett neve olvasható, s monogramja a tárgyak nagy részén ott van. Vezetékneve foglalkozást jelent; a szó Tolnán gyakran felbukkan a 16. századi iratokban: a szekérről árusító kereskedőket nevezték ebben a időben kádasoknak. Tolna városa a hódoltsági terület egyik fontos kereskedelmi központja volt. Gyakran megesett, hogy a török elől menekülő kereskedők, polgárok a földbe rejtve akarták megmenteni értékeiket. A Kádas Mátyáshoz (valószínűleg zálogként) került pompás reneszánsz leletet is ilyen módon áshatták el. Tolnáról a 16. század folyamán a teljes lakosság többször is elmenekült. A díszes ékszerek és szépművű poharak, kanalak párhuzamai több kincsleletben is megtalálhatók : hasonló darabok vannak a szombathelyi, szintén e korból való lelet poharai között. A koraiakkal rokonok a fegyverneki, a budaörsi és a radnai lelet poharai; vésett levélkoszorúval díszített poharak vannak a tolnai, a kölesdi, az ópálosi és a szombathelyi leletekben. Az övek párhuzama szintén megtalálható a szombathelyi reneszánsz lelet szép darabjai között, s a Nemzeti Múzeum néhány 15. század végi mellboglárján hasonlóképp állatalakokkal és növényekkel tarkított az áttört díszítés. A boglárokkal díszített öv viselete ugyan átnyúlik a 17. századba is, mégis inkább a 16. századi öveket díszítették ezek a hengeralakú, áttört ezüstgyönggyel zárt boglárok. Az előkerüléskor az öv textilmaradványai még felismerhetők voltak a boglárok alján. A ruhakapcsok megfelelői a sárospataki lelet megmaradt ruháin, eredeti funkciójukban ismeretesek. A kanalak párhuzamai ugyancsak az említett leletekben találhatók. A tolnai kincslelet darabjai: a: Pohár m. : 11,9 cm ltsz.: 71.59.1.C. b: Pohár m. : 9,4 cm ltsz.: 71.59.2.C. c: Kanál h.: 19,8 cm ltsz.: 71.59.3.C. d: Kanál h. : 19,8 cm ltsz.: 71.59.4.C. e: Övkapocspár h. : 15,1 cm ltsz.: 71.59.5.C.a-b.