Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VIII. RENESZÁNSZ MAJOLIKA- ÉS ÖTVÖSMŰVÉSZET - Bertalan Vilmosné : Majolikaművészet Mátyás király udvarában

királyi pár részére szánt ajándékként készültek ugyancsak Faenzában a címerükkel díszített tálak. Mátyás halála miatt e tálak egy része már nem került Budára. (London, Victoria and Albert Museum; New York, The Metropolitan Museum of Art). Az ásatás felszínre hozott egy olyan táltöredéket is, mely talán ehhez a sorozathoz tartozhatott (a peremmaradványon az Aragóniai-címer részlete látható). Az 1490 előtt Budára került tányérok (VIII-13-18, 20.) mellett albarellók (VIII-24.), korsók (VIII-23.), vázák (VIII-22.) és gyertyatartók is szerepelnek. A készítmények zömében Faenzából származnak, az 1470 és 1490 közötti időből. Díszítésükben az ornamentális és geometrikus mustra, színezésükben fehér ónmáz alapon kobaltkék, okkersárga, rézzöld és mangánviola dominál. Ugyancsak a 15. század második feléből származik még néhány hispano-moreszk díszítésű táltöredék is Valenciából. Olasz import kerámiák kerültek még Mátyás halála után is Budára, talán II. Ulászló király részére. Az 1500-as évekre datálhatok a talán Bolognából vagy Padovából (esetleg a pécsi műhelyből, v.o. VIII42—44.) származó, a sgraffito díszítésű tálak- (VIII33.), korsó- (VIII-34.) és karikák töredékei (VIII35-36.). A Casa Pirota műhely terméke az a három tányér, melyek egyikét groteszkek és egy ifjú képe díszíti. 1525 körüli a másik két tányér, virágdísszel, tájképpel (VIII-32.), illetve trófeadísszel a közepén (VIII-31.). Kívül mindhárom tányér díszített. A Casa Pirota műhelyből származhat a világoskék ónmáz alapon kékkel (sopra azzurro) festett tányér töredéke is (VIII-30-). A 16. század elejéről valók a budai palota anyagában az alla porcellana festett edénytöredékek, továbbá néhány lüszteres darab. A faenzai műhely plasztikus díszítésű munkái közé tartoznak a csavart fülek és a perem- vagy fedőrészletek, háromszögű (VIII-21.), illetve lőréses pártázattál (VIII-25.). 1541ben, Buda elestével megszűnt az olasz majolikák importja. A budai palota anyagából hiányoznak a 16. század második felére, végére datálható darabok. IRODALOM Bertalanné 1952, 186-189.; Bertalanné 1954, 106-113.; Holl-Voit 1956,73-138.; Bertalanné 1956,241-245. ; Balogh 1966,1, 133-136, II, 171-184. kép; Gerevich L. 1971c, Fig. 344.; Balogh 1985, 402^03.; Bertalan, H. : Majolikafunde aus dem Königspalast von Buda. Braunschweig 1991, 288-291, Nr. 509-541.; Falke 1907.; Rackham 1940.; Lane, A.: Hispano Moresque-Pottery. Victoria and Albert Museum. London 1957. ; Wilson, T. : Ceramic Art of the Italian Renaissance. London 1987.; Nepoti, S. : Ceramiche graffite della donazione Donini Baer. Faenza 1991. 2. kép: Majolikatál Mátyás király és Beatrix királyné címerével, 1485-1490. London, Victoria and Albert Museum