Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
TANULMÁNYOK - Mikó Árpád: Pannónia újjászületése
MIKÓ ÁRPÁD Pannónia újjászületése ï. A Dunántúl mint Pannónia szellemi életünk régi ideája. A táj neve több, mint földrajzi fogalom; több rétegű tradíciót őriz. A régió mai képe rávetül a régire, a középkorira, ahogyan a main is áttűnik - erősebben, mint hinnénk - a korábbi időszakoké, s mind mögött ott bujkál az eleven ókor, amit ez a szó idéz meg: Pannónia. Egynapi műfaj a kiállítás; az érzékeny jelennel szembesül. Az ország nyugati harmada ma jobb módú, polgárosultabb, mint a keleti harmada. Múltja emlékeiben is gazdagabb. Az összegyűlt anyag, középkori művészetünk színe-java, sokkolóan gazdag a mai ország, ámde nem a hajdani Hungária határain belül, s összetétele a kizárólagosságnak még a látszatát sem tűri el. Nincsen speciálisan dunántúli művészet a későközépkorban, nincs pannóniai reneszánsz. A megrendelők, birtokosok és tisztségviselők élete, tevékenysége nem korlátozódik csupán a Dunántúlra; a klérus tagjai gyakran váltogatják székhelyüket, s többnyire hivatalnokok, akik idejük jórészét az udvarban töltik. A két nagy műhely, Buda és Esztergom, szerte az országban mindenüvé szállítja produktumait; a mesterek pedig oda mennek, ahova megrendelésük szól. A későközépkori könyvkultúra még inkább összemossa a régiók közötti különbségeket; a könyvek még tulajdonosaiknál is mobilisabbak. A középkori Dunántúl Magyarország egy darabja, amely - bár szerencsésebb és gazdagabb - nem elzárkózó és kirekesztő, hanem nyitott és mindenre fogékony. Az antik hagyomány valamennyiünket összeköt. A magyar középkor első századaiban használt, ekkorra rég kiveszett Pannónia nevet az olasz humanisták terjesztették el ismét a 15. század utolsó harmadában. A nem dunántúli, szlavón származású Janus Pannonius lehetett az, aki ezt az új nevet kitalálta magának Itáliában. S jóllehet ekkor fedezték fel újra az ókori provinciák kőemlékeit, s már Mátyás király is pontosan tudta, hogy Magyarország két római provincia területét Pannoniáét és Daciáét - is magában foglalja, 1 magát a nevet nem tartották fenn a Dunántúl számára, hanem - végig a 16. század folyamán - az egész országra 1. kép: Mátyás király cseh királyi címere a Ptolemaeus-korvina címlapján (Bécs, Österreichische Nationalbibliothek)
