Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - VI. A RÓMAI EMLÉKEK FELFEDEZÉSE - Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannoniában
2. kép: Felice Feliciano pannóniai föliratgyűjteménye arra késztették a hatvanas években Charles Mitchelt, hogy a Mommsen illetve Ziebarth-féle rokonsági táblázatnak, a stemmának, bizonyos részleteit revízió alá vegye. Ezen újabb forráselemzés eredménye az lett, hogy Michael Fabricius forrásaként általában, de főleg a reggiói kézirat esetében Felice Feliciano Veronensis, ma már elveszett kéziratait jelölte meg. 22 Mitchel öszszegező tanulmányában nincsen szó a pannóniai föliratokról. Ez érthető, mert a reggiói gyűjtemény ezres nagyságrendű tételei között a mi alig több mint negyven kőemlékünk nem jelentős. Nekünk Mitchel eredménye önmagában is elégséges volna ahhoz, hogy Mommsen rejtőzködő „Antiquusának" nyomára jöjjünk, ha Felice Feliciano pannóniai útját a föliratokon kívül más forrás is igazolná. Felice Feliciano Antiquariust eddig is számontartották valahol a humanisták második vonalában. 23 P. Kristeller már a század elején elhelyezte őt Mantegna baráti társaságában. 24 1433-ban született Veronában, bár családja reggiói volt. Innen van a kapcsolata Michael Ferrarinusszal is, aki conterraneusának nevezi. Fiatalon Bolognába került, Giovanni Marcanova régiségbúvár környezetébe. E tudós és lelkes társaság, közéjük tartozott Mantegna is, kirándulásokat szervezett föliratok, ókori emlékek gyűjtésére. A társasághoz tartozott Feliciano is, akinél a kedvtelés, a kortársak tanúsága szerint, már szenvedéllyé vált. Gondosan gyarapította azt a föliratgyűjteményt, amelyet Ciriaco d'Anconától örökölt, akinek a hagyatékát hűségesen gondozta és publikálta. Ugyanilyen szenvedéllyel hódolt másik kedvtelésének az alchimiának is. Bekóborolta Itáliát, hogy a „Quinta essencia"-hoz szükséges antimon ércet megtalálja. Már az ókortól tudott, hogy ennek az ércnek legjelentősebb előfordulási helyei Itálián kívül Hispániában és Magyarországon voltak. 25 Felice Feliciano életére az utolsó ismert adat 1479 nyara. Összegyűjtött levelezésében, az élete utolsó korszakából való iratok között van egy kelet nélküli levél. Ebben azt írja, hogy másnap Kardinálisával Pannoniába megy és ehhez az útjához nagy reményeket fűz. 26 Feliciano korábbi nápolyi kapcsolatai és az időpont alapján a Kardinális Giovanni d'Aragona, Beatrix királyné öccse lehetett, aki mint pápai legátus jött 1479 telén Magyarországra. Kíséretéből csak az akkor még ifjú Raffaello Maffei, a később Volaterranus néven ismert enciklopédistáról tudtunk, de bizonyára többen is lehettek. 27 Antimont is, római követ is bőven találhatott Magyarországon. Ha az Antikvárius pannóniai útjára vonatkoztatható adatokkal kiegészítjük Mitchel vizsgálatainak meggyőző eredményeit, akkor bizonyosak lehetünk abban, hogy Mommsen „Antiquusa" Felice Feliciano volt.
