Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VI. A RÓMAI EMLÉKEK FELFEDEZÉSE - Ritoókné Szalay Ágnes: A római föliratok gyűjtői Pannoniában

RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES A római föliratok gyűjtői Pannoniában Az ókori világ föliratos emlékeit a humanisták körülbelül egyidőben kezdték gyűjteni a klasszikus szövegek kézirataival. Tevékenységüket missziónak tekintették, amit úgy fogalmaztak meg, hogy írásban biztosítják az örökkévalóságot annak, amit napról-napra pusztít az idő, meg az emberi hanyagság.

1 Ciriaco d'Ancona nevéhez fűződik a lázas leletmentés megkezdése. Követői buzgón, és olykor kritikátlanul összemásolták a gyűjtött anyagot. A 15. század közepén a művészeti alkotásokon a római föliratok, a pénzekkel és a kámeákkal együtt, atmoszférateremtő funkciót kaptak. A század végén már maguk a kövek váltak, más antik tárgyakkal együtt, a humanista otthonok díszévé. Pannoniába a föliratgyűjtők a 15. század második felében jutottak el, Mátyás király uralkodása idején. Ezt már Theodor Mommsen kutatásaiból tudjuk. Ő a Corpus Inscriptionum Latinarum előmunkálatai során, az akkor ismert valamennyi kéziratos és nyomtatott föliratgyűjteményt átvizsgálta. Alapos rostálás után ezeknek anyagát is közreadta a valóságosan is föllelhető föliratanyag közé sorolva. A pannóniai emlékanyagot közlő III. kötetben egyetlen 15. századi kéziratos forrást ismertet. Szerzőjét „Antiquus"-nak nevezi, mert kilétét nem sikerült megállapítania. Említi még a velencei Francesco Giustinianit, Antonio Bonfinit, valamint közvetett adatok alapján Bartolomeo Fonziót is, mint akik szintén hozzájárultak a gyűjtéshez.

2 A humanista föliratgyűjtők végül is elérték azt, amit célul tűztek maguk elé. Az antikvitás emlékeit átmentették az utókornak. Másolataik, az időközben elkallódott eredetiek helyett, vagy a mainál egy még jobb állapotot rögzítve, a tudományos vizsgálódás tárgyaivá lettek. Ismeretlenek maradtak viszont többnyire maguk a 15. századi pannóniai gyűjtők, és gyűjtőútjaik körülményei. Mai ismereteink szerint, az első föliratgyűjtemény Pannónia római kori emlékeinek anyagából Francesco Giustinianitól származik.

3 Őt a Velencei Köztársaság külön követként küldte Magyarországra Mátyás királlyá koronázásának ünnepére, 1464 tavaszán. A Köztársaság ajándéka mellett, 60000 aranyforintot hozott a tervezett nagy török háború megindítására. A koronázás március 25-én, virágvasárnap volt Székesfehérvárott. A Giustinianinak adott utasítás úgy szólt, hogy az ünnepséget követő egy hét múltán térjen haza. Ezzel szemben még három hónap múlva is itt volt, valahol a végeken, Mátyás katonáinak fogságában, ahonnan végül is csak a király közbenjárására szabadult ki.

4 Diplomáciai bonyodalmakat okozó utazása összefügg a követ antikvitás-kedvtelésével is. Francesco Giustiniani magyarországi küldetését megelőzően a burgundi udvarban teljesített több éven át szolgálatot. Ismeretes, hogy a nagy török elleni összefogás egyik kiszemelt vezetője éppen Fülöp burgundi herceg volt. Giustiniani mint a török kérdés szakértője hozta a segélyt, és lehetett egy olyan titkos utasítása is, hogy szemlélje meg egy kicsit a végeket. Ám a követ egyúttal humanista is volt. Bruggei szolgálati évei alatt görög szerzők modern fordításait másolta.

5 Az ókori föliratokat is gyűjtötte. Ennek a szenvedélyének hódolt éppen Nándorfehérvárt, amikor letartóztatták. Végülis kiszabadult, holmiját, benne vázlatkönyvét is visszakapta. Fönn is maradt Modenában, a Muratori gyűjteményben. Mommsen számára Wilhelm Henzen dolgozta föl a hat levélből álló nyolcadrét alakú füzet tartalmát.

6 Ott volt a koronázáson, mert Székesfehérvárott lemásolta egy szarkofág föliratát.

7 Bejárta a tétényi rommezőt, ott két oltárkövet írt le, az egyiknél megjegyezte, hogy három nimfát ábrázol.

8 A budai várban, a Magdolna-templom padlójában már akkor be volt építve az a sírkő, amit utána még sokan láttak.

9 A város közkútjánál egy szarkofág szolgált víztárolóul, mindkét oldalának föliratát gondosan leírta.

10 A ferences kolostor kertjében, és a templomban három követ is talált.

11 A városfalon kívül egy kútnál, meg egy ház falában bukkant föliratos kövekre, és egy-egyre a Szent Jakab és a Szentháromság egyházaknál.

12 Ugyancsak egyet látott az óbudai szigeten lévő Szent Mihály-templomnál.

13 Fehéregyháznál kettőt másolt le, a templom fölött egy forrásnál.

14 Fehéregyháznál megjegyzi, hogy azt Nagy Károly alapításának tartják. Pannóniai gyűjtését három nándorfehérvári kő igen gondos másolata zárja le.

15 Az egyik, egy síremlék hosszú és nagyon rossz állapotban fönnmaradt föliratának lemásolásánál olyan pontos munkát végzett, hogy Mommsen azt hiánytalanul ki tudta egészíteni. Épp egy ilyen rajzolgatás közben válhatott gyanússá a vár őrségének. Vázlatfüzete 19 római kő másolatát őrizte meg. Kéziratának anyaga hazatérte után nem került be a Ciriaco d'Ancona indította itáliai föliratcorpusba. Csak Muratori figyelmét hívták föl rá, aki azután nagy részét be is dolgozta gyűjteményébe.

16 De, amint az ismeretes, Muratori anyagát műfaji csoportosításba rendezve adta közre négy kötetben. A kis Giustiniani-gyűjtés így szétszóródott. Ugyanígy nem maradhatott együtt Mommsen Corpusában sem. Minden fölirat a kötet rendszerének megfelelően nyert besorolást. Ezért maradt ismeretlen az első pannóniai föliratgyűjtemény és szerzője. Mommsen a pannóniai emlékeket tartalmazó kötetben egy bizonyos „Antiquus"-t tett az első helyre a