Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Marosi Ernő : Zsigmond kori szobrok a budai várból

IV-60. IV-60. Apostol vagy próféta feje Budavári lelet (1974) mészkő m.: 24 cm 1420-1430, Buda Viszonylag épen megmaradt fejtöredék; súlyosabban csak orrán sérült meg. Nyaka közvetlenül a szakáll alatt eltört, a figura hátának és vallanak nagyobb darabja megmaradt. Arca széles, puhán mintázott, szép vonallal határolt szemekkel, ráncos homlokkal, húsos ajkakkal, ráncoktól barázdált arccal. A bajusz és a szakáll szálasán kidolgozott, kusza fürtökből áll. Az arcot csuklya veszi körül, nagy, puha formái az élesen metszett arcformákkal kontrasztot alkotnak. Az arcon finom kréta alapozásra felvitt összefüggő festés maradt meg; a testszín a tökéletlen konzerválás folytán a kelleténél sötétebb árnyalatú. A fejtípus és a mintázásmód, valamint a testformák és a drapéria közötti kontraszt egyértelműen Beauneveu bourges-i prófétáinak stílusában gyökerezik. A fej rokonai felismerhetők a hali kórus (nagyobb méretű és durva átfestéstől részben eltorzított) apostolain. A „brabanti - alsórajnai" mester budai főműve; típusában egy végső soron antik eredetű fiziognómiai típus, Szokratészé is rejtőzik. 1994-es bécsi kiállítása során a „großlobmingi mester" követőjének tekintett szobrász önállóságát hangsúlyozták: antik maszktípust követett, avignoni mintaképe Guillaume II. d'Aigrefeuille síremlékéhez (1401) tartozott. M. E. Zolnay - Marosi 1989, 153-154, 56. sz.; Wien 1994, 176, 44. sz. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 75.1.54. IV-61. Püspöki síremlék töredéke Veszprém, Szentháromság tér (1910) vörösmárvány 40X39X 19 cm 1458 körül Fedlap középrészéből. Köröskörül törött, hátul nyers. Elöl kesztyűs bal kéz, hozzá tartozó manipulus és kazula részletei. A törés a kézfejet átlósan, a hüvelyk felé szeli. A kesztyűn, kézfejközépnél, applikált kereszt nyomai. Az ujjakon gyűrűk, váltakozva az első és a második ujjpercen. A kéz alatt redőzött kazularész, a kisujj alól előbukkanó, hímzést utánzó vesétekkel díszített columnaszakasszal, amelynek széles középső sávját két keskenyebb szegélyezi. A redőzés hullámos, átmenetei lágyak. Két nagyobb, a columna jobb szélénél hajlatosan megtörve lefüggő, lefelé növekvő közű redő erősen kiemelkedik. Köztük, lentebb és a kéztől letüremlően hasonló ívű, laposabb redők domborodnak. E részt a manipulus, illetve a kazulaszél visszája határolja, a redőzést alig követve. A manipulus drapériaszegélyre rétegződve, lefelé szélesedőn látszik, hímzett, keskeny alsó szegéllyel, rojtokkal. Mellette a kazulaszél kis részlete, feltüremlő visszájával és ez alól lent kibukkanó, három egyforma széles sávból álló külső szegélyhímzéssel. A másik oldalon kazulaszél le- és fölfelé keskenyedő sávja mellett még három kis részlet különül el. Fent lapos szegélytöredék az eddigiektől különböző hímzésmintával. Ezt lefelé más díszített szegély hajtűszerűen visszahajló részlete keresztezi. Lent külön domborodó, sima részlet, talán a kazula hátsó feléből. A darab kizárásos alapon Gathalóczi Mátyás veszprémi püspök (+1457/8) személyéhez kapcsolható, és stílusban szorosan összefügg egy teljes és három töredékes síremlékkel, amelyek közül kettő korábbi, kettő későbbi dátumokhoz köthető. A teljes kő Berzeviczy György püspök ( + 1437/8) tumbafed-