Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

leges esztergomi eredete sem zárható ki. T. I. Lövei 1992, 6., 1. kép. Visegrád, Mátyás Király Múzeum IV-24. A soproni egykori ferences templom szentélyrekesztőjének töredékei 1962. szeptember 12-én Sopronban a Templom u. 1. sz. házat, a hajdani ferences kolostort és a Templom u. 3. sz. épületet, az ú.n. Schreiner-házat öszszekötő magas kőfal tövében, a járda vonalában, elektromos kábel fektetése közben Szakái Ernő gótikus kőtöredékeket figyelt meg az árok mélyítésekor. Szeptember 13-án emelték ki a faragványokat. A faragványok három csoportban kerültek a földbe : a kolostor és a kerítés találkozásánál, a kapuív déli oldalán, valamint a kerítés és a Templom u. 3. sz. ház találkozási pontjához közel. Mindegyik helyen a fal alapjaihoz szorosan csatlakozó habarcsba rakott, többrétegű, másodlagosan felhasznált faragott köveket találtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy a fal építésekor, annak alapozására használták fel a gótikus köveket. Mivel a kerítésfalban ma is látható több tucatnyi másodlagosan felhasznált faragott kő nagyrészt sík felületükkel kifelé fordítva, vagy a falban merőlegesen elhelyezve -, okkal feltételezhetjük, hogy ezek is ahhoz az építményhez tartoztak, mint az alapozáshoz felhasznált - és 1962-ben megtalált - kövek. A ferences kolostor építéstörténetéről tudjuk, hogy 1745 körül nagyobb átalakítás kezdődött, ekkor építették ki kétemeletessé. Jelenlegi ismereteink szerint a kerítésfal is ekkor épülhetett, ezt a kapuzat formai megoldásai is megengedik. Tüzetes régészeti vizsgálatok híján előbbi feltételezésünk nem bizonyítható, de valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, amikor a 18. század közepére datáljuk a ferences templom szentélyrekesztö-darabjainak másodlagos felhasználását. Az 1962-es leletmentés során 46 db nagyobb méretű és 3 ládányi apróbb töredéket sikerült összegyűjteni. Szakái Ernő helyes anyagismeretének köszönhetően a feltárt anyagot további három darabbal sikerült növelni. Ezek oszlopfő, lábazat és pillértörzs darab voltak, a Fő tér 8. sz. alatt a Storno család tulajdonát képezték. A hagyomány szerint a fenti három darab 1870 körül került a család birtokába, amikor a Schreiner-házat mai alakjára átépítették. Mivel a család ekkor már két évtizede foglalkozott műgyűjtéssel, hitelt érdemlőnek tűnik az adat. A Templom u. 3. sz. ház középkori részleteiben nem ismerünk a tárgyalt anyaghoz hasonló darabokat, így valószínű, hogy a Stornóék által birtokolt három fragmentum az 1962ben megtalált együttes részét alkotja. A rendelkezésre álló töredékek alapján Szakái Ernő 1970-ben elkészítette a töredékek felmérési rajzait, majd ezek alapján az építmény 1:10-es makettjét. Míg 1962-ben a fragmentumokat még a káptalanteremhez tartozóknak vélte, 1970-72 között már határozottan úgy gondolta, hogy azok a hajdani ferences templom szentélyrekesztőjének darabjai. Ennek értelmében rekonstruálta 1972-ben a Budapesti Történeti Múzeumban a Százéves a magyar műemlékvédelem c. kiállításon a feltárt anyagot. Ekkor a templom szentélyétől nyugatra elhelyezkedő, három keresztboltszakaszos lettnert feltételezett, Sopron, ferences templom szentélyrekesztője, gipsz-makett (Szakái E., 1970) amely kitöltötte a főhajó szélességét. Az ismert fragmentumok alapján két szabadon álló pillért lábazattal, pillértörzzsel és fejezettel biztosan rekonstruálhatunk, továbbá ezen pillérek falra ízesülő darabjait, és további három sarokpontot, amelyek a lábazati, pillértörzs- és fejezetmaradványok alapján hitelesen kiszerkeszthetők. Bár zárókő csak egy darab került elő - szárnyas kentaur ábrázolással -, a fentebb vázolt rekonstrukciós elképzelések további zárókövek meglétét feltételezik. A faragványokon talált részletformák alapján elég nagy pontossággal datálhatjuk a töredékeket. A lábazati elemek függőleges síkjára simuló ék alakú levélkék megjelennek a szentély keleti és délkeleti ablakosztóinak lábazatán ugyanúgy, mint a templom nyugati kapujának bélletoszlop lábazatain. A lettner fejezetén található cserlevél motívumok pedig a nyugati kapuzat hasonló tagozatain és a szentély egyes boltszakaszait elválasztó pillérkötegein isSopron, ferences templom szentélyrekesztője, rekonstruált alaprajz (Szakái E., 1970)