Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Marosi Ernő: Esztergomi stílusrétegek 1200 körül

1-84. Fejezet akanthuszindával Esztergom, a székesegyház mintatermi gyűjteménye (1896 előtt) mészkő m. : 27 cm, abakusz: 30 x 30 cm, oszlop átm. : 16 cm 1190-1200 Az ívelt abakusszal ellátott tömbfejezet szabadon álló, vájatok, nyolcszögű oszlophoz, eredetileg csapolással csatlakozott. Egyik oldala igen töredékes. Az oldalakat hullámvonalakat leíró inda tölti ki, amejy köralakú mezőket formái, a sarkokat pedig (csak nyomokban meglévő) bogyók fürtjei foglalták el. A mezőkben - a szomszédos oldalakon ellentétes irányban - három-három, csúcsával egymást érintő levél örvénylik. A levelek plasztikus tömegét tisztán bevésett erezet tagolja, ujjaik végződését fúrólyuk választja el; ezek előtt a vájat kiszélesedik és ívesen zárul: ez a részlet a Porta speciosa márványfaragóinak körében az egyik jellegzetes faragástechnikai fogás. A fejezettípus a 12. századi antikizáló építészeti dekoráció közhelye Provence-tól Emiliáig, de a Loire-vidékig (Bourges) is. Az esztergomi fejezet közel áll a parmai Battisterón található példányokhoz. M. E. M TE /.,47; Balogh 1932-33, 112 (1. jegyzet); Gerevich T. 1938, 90, 138, CVI/3; Marosi 1984a, 33-35, 54, 61, 96, 201 (55. sz.), 120. kép. Esztergom, Vármúzeum 1-85. Párkánytöredékek Esztergom, vár, kőtár (1938 előtt - b, c; 1978 előtt - a) mészkő a: 27,5 x 31 x 45 cm, fedőlemez m. : 5 cm b: 29 x 35 x 50 cm, a fedőlemez m. : 4,5 cm c: 29,5 x 13 x 24 cm, fedőlemez m. : 6 cm 1200 körül Azonos tagolású, összesen kilenc ismert darabból álló sorozat részei. A sorozat enyhén homorú, egyszerű fedőlemezzel kialakított párkánydarabokat foglal magába. Egy töredék biztosan múlt századi lelet (MTE I., 47). Ezt és három másik társát (köztük: b) az 1930-as években hibás kapubéllet-rekonstrukcióhoz használták fel (Marosi 1984a, 215. kép). A töredékek rendeltetése (pillér? kapuzat?) a fedőlapokon látható kapocsnyomok (1. uo. 38-39: VIII-IX. tábla) ellenére is ismeretlen. A díszítés rendszere, az egyetlen állatalakos darabtól (a) eltekintve : indák hullámai által alkotott, alternáló mezők sora; a hosszabb oldalakon kettő, a rövidebbeken egy. a: Párkánytöredék sárkányfigurával Ép, szabályosan megmunkált munkadarab, hátoldalán derékszögben bevágva, jobb sarka felett átlósan kifelé haladó kapocs vájatával. Jobb felén a homorlat lapos ívének hajlatába simulva, hátra tekintő, szárnyas sárkány alakja indul. Nyaka hurkásan csavarodik, pofája, farka ízeit, két első lába ragadozók karmait viseli. Farka a sarkon túl tovagyűrűzik és a baloldalon indákba megy át. Ez az oldal erősen töredékes. Egy indadíszes fríz indító darabjának látszik. Közeli rokona az ócsai déli portál keleti szélén (más funkcióban) található, míg ugyanott, a nyugati béllet felett a fríz funkcionális és több elemének is motivikus hatása fedezhető fel. b: Párkánytöredék szőlőindával Baloldalt ívesen zárva. Az illesztési felületen szerkesztés nyoma figyelhető meg. Ezen a rövid oldalon egy lefelé fordított szőlőlevél látható, a szomszédos, hosszabb oldalt két motívum tölti ki; az inda közeiben a kísérő palmetták kal és fürtökkel. A második levelet utólag függőleges vonal mentén megcsonkították. A darab felső lapján kapocs illetve csaplyuk tanúskodik arról, hogy mindkét irányban további darabokhoz kapcsolódott. A szőlőleveles fríz a sző-