Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Marosi Ernő: Esztergomi stílusrétegek 1200 körül

A szemöldökgerenda alján: 15-16. Angyalok: két vörösruhás, fehér szárnyú, egymással lábtól szemben lebegő angyal alakja. A bal oldalié teljes alak, a feje körüli glória vörös, lábfeje fehér. Feliratos lapján a betűk alig-alig olvashatóak. A jobbra lebegő angyal hiányos, alsóteste és felirattekercse hiányzik. Vörösbarna ruhát visel, feje körül glória. Fehér szárnya szép, ép. A két angyal lába nem ért egymáshoz, a mező közepén látható téglalap alakú barna folt valamilyen ábrázolás hiányára utal. A szemöldökgerendán elöl : 17. Jób érsek: a kék hátterű, hosszúkás mező bal szélén hármas tagolású építmény, árkádívek fölött ablakos résszel és vörös tetőkkel, rajtuk arany keresztekkel - az esztergomi székesegyház képe. Felette vörös alapon fehér felirat: BASILICA. Előtte térdel, mélyen földig hajolva, Jób érsek vörös ruhában, lapos kétcsúcsos mitrában. Lába fehér. A kezében tartott felirattekercs szövege alig látszik, nem olvasható. Felette nevének felirata: IOB • ARCHEPS- . 18. III. Béla király: a szemöldökgerenda jobb szélén az esztergomi vár fehérvörös színű képe. Két nagy, kerek, egyablakos bástya között háromkaréjos kapuzáradék oromzattal, ezen négykaréjos középső és két-két hosszúkás oldalsó ablak vagy fülke. Fent az egész építményen pártázat fut végig. Felette felirat: CASTRUM. Előtte térdepel földig hajolva III. Béla király. Fején a korona fehér színű, ruhája vörös, lába, cipője is fehér. A kezében tartott feliratos lap szövege nehezen olvasható. Felette nevének felirata : REX BELA. Az egymással szemben térdeplő és Szűz Máriához esedező Jób érsek és III. Béla alakja között a szemöldökgerenda közepén kettős kerék, jobb és bal oldalán bizonytalan alakú, fehér, szárnyas lényekkel, amelyekből csak a szárnyak tisztán kivehetők. A jobb oldali ábrázolás nagy része a lunettából lefutó vastag repedés mentén kipotyogott, itt a vörös alap látszik. A felettük olvasható ANIMALIA felirat a négy evangélista szimbólumára utal. A kerék ROTA IN MEDIO ROTE feliratát csak sejteni lehet. A szemöldökgerenda alsó vörös szegélyén álló fehér felirat : PORTA PATET VITE SPONSUS VOCAT TRO [!] VENITE. A szemöldökgerenda felett az ívmezőben: Középen Mária ül zsámolyszerű, piros és fehér színű trónon, fehér ülőpárnán. A trón vízszintesen két részre tagolt, háromkaréjos, illetve négyszög alakú, áttört díszítéssel. Mária alakját kék köpeny burkolja, fejét is; fehér cipője kilátszik. Fejét enyhén jobbra fordítja, körülötte vörös színű glória. Ölében tartja a kis Jézust, akinek testét fehér ing fedi és vörös színű köpeny, amely bal vállán van átvetve. Jobb karját melle előtt tartja, fejét vörös színű nimbusz övezi. Lábánál helyezkedik el Mária felirattekercse, amelynek szövege tisztán olvasható. Kétoldalról Máriához egy-egy fehérruhás, fehér szárnyú, vörös glóriás angyal száll alá, kezükkel a vállát érintik. Az ívmező közepén, a kis Jézus bal vállától kiindulva és alakját követve, vastag, fekete színű repedés fut lefelé, és átterjed a szemöldökkőre is. 19. Mária jobbján Szent Adalbert püspök áll hosszú fehér albában, rajta fehérszegélyű, vörös, harang alakú kazulát visel és palliumot. Arca teljesen elmosódott, fején infula, feje körül vörös nimbusz. Jobb kezében pásztorbotját tartja, bal kezében feliratos lapját, amelyen csak betűtöredékek olvashatók. Mögötte egy klerikus áll hosszú albában és vörös kazulában, jobb kezében könyvet tart, baljában tömjénezőt lóbál. Mellette apró, hajlott, vörös törzsű, fehér lombozatú fa áll. 20. Mária balján, enyhén feléje fordulva Szent István király áll fehér hosszú ruhában, fehérszegélyes vörös palástban, fehér cipőben. Szakállt visel, fején díszes, nyitott korona, körülötte vörös glória. Két kezével tartja írásos tekercsét, amelynek felirata jól olvasható. Mögötte hosszú fehér ruhába, fehérszegélyű, vörös kazulába öltözött figura áll, kezeit melle előtt tartja. Mellette apró, hajlott, vörös törzsű, fehér lombú fa áll. A nyitott kapun át egymás mögött két kváderfal látszik és a szabad ég. B. Zs. b: Dániel próféta fejtöredéke a fülke maradványával A jobb oldali fülke felső részéről. Téglatest alakú cementes hasábba ágyazva a fülkét kitöltő vörösmárvány tömb töredéke, a széles keretsáv darabjával (amelyen majuscula L betű, nyilván a névfelirat töredéke, látható). A polírozott sík íves vonal mentén mélyített, az eredetileg sötétszürke kőlappal berakott háttér befogadására durván megmunkált mezőt kereteit. Az ívet enyhén átlépi a nimbusz szabályosan, tisztán rajzolt köríve, benne a vésett fehér márványlappal inkrusztált arccal. Dániel, bizáncias ikonográfiájának megfelelően, fején hengeres végződésű fejfedőt visel. Szakálltalan, ifjú arca szabályosan szerkesztett, jobbra forduló háromnegyed-profil nézetben van ábrázolva, az arc formáit hajlékonyan vezetett vonalak balfelöl határolják, ami mintegy ezek árnyékának felel meg. A vonalhajlatokat helyenként markáns sarkok kísérik : a szemöldök és a száj zugainál, az alsó ajak alatt. A haj hullámos. A bal fülnél a hullámot a párhuzamos vonalak megszakadása jelzi. A fejfedő alól egy tincs a homlokra hull. A vésett rajz szembetűnő technikai sajátsága a nem körülzárt, hanem megszakadó kontúrvonal, amely különböző vastagságával, árnyalásával is térbeli viszonylatokat érzékeltet. Az egyetlen, ornamentálisan felfogott plasztikai forma a fülkagyló alakítása. A fej bizáncias típusával és rajztechnikai sajátosságaival a 12. század végi klasszicizmus ötvösműveivel állítható párhuzamba, annak műveitől azonban (pl. Verduni Nicolaus klosterneuburgi zománcműveinek elvékonyodó vonalduktusa, a trieri, mettlachi gravírozott ábrázolásoknak hajtűalakú vonalai) rajztechnikája különbözik. M. E.