Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Tóth Melinda: A pécsi székesegyház kőszobrászati díszítése a románkorban

1-63. Oltárbaldachin építményének töredékei Pécs, székesegyház (1882-1891 - b), az egykori Szent Kereszt-kápolna maradványaiból (1883-ban feltárva - a, c) homokkő a: m. : 54 cm, sz. : 39,5 cm, v. : 39 cm, a féloszloptörzs átm. : 20, 5 cm b: m. : 29 cm, sz. : 56 cm, v. : 31 cm (alul: 35,5 cm, illetve 21 cm), oszlop átm. : 20,5 cm c: m. : 63,5 cm, sz. : 50 cm (a díszített rész: 32,5 cm, ebből az indás sáv: 23,5 cm), v. : 23 cm, a dombormű kiemelkedése 5 cm 1150-1175 a: Sarokpillér törzsének rétegköve A Szent Kereszt-kápolna romjainak 1883-as feltárásakor készült fényképek tanúsítják, hogy a faragvány a kápolna északkeleti sarokpillérének alsó rétegköve volt. (A kőnek az oszlopfőhöz (b) közvetlenül csatlakozó, fordított helyzetű bemutatását kiállítástechnikai szempontok indokolták.) A kápolna terébe erősen beugró sarokpillérek hasáb alakúak voltak, homlokoldalukon féloszloppal. A szóban forgó pillértörzsdarab eredeti állás szerinti felső része sérült, további részletei azonban jól illusztrálják a kápolnaépületnek azt a szokatlan jellegzetességét, hogy még a szerkezeti részeket is faragott dísz borította. A hengertagon a szalagindák középen egymáshoz hurkolt medalionokat alkotnak változatos alakú palmettákkal, és ez az ornamentika a falpillér sarokrészein lyuksoros szalaggal kereteit, váltakozó állású hármaslevelckkel egészül ki. A hármasleveles szegély ugyanebben a formában, a hengertag díszítése pedig némi változattal megismétlődött a kápolnának az oszloptörzsekével azonos alakú és méretű boltozati bordáin. Egy a hengertaghoz nagyon hasonlóan díszített esztergomi falpillértöredék az ottani faragványok közt egyedül áll (1-62.). A Szent Kereszt kápolna sarokpillérének ornamentikáját szorosabb szálak fűzik a székesfehérvári királyi bazilika kőfaragványaihoz. Itt a kisművészetben gyakori, a kőfaragásban jóval ritkább hármasleveles szegélydísz is a pécsivel azonos formában fordul elő (pl. Dercsényi 1943a, 60. kép). A pillértörzsdarab sokat megőrzött eredeti polikrómiájából. A hengertag kék háttérre rajzolódó motívumainak okkervörös színe araI-63a-b. nyozás alapjául szolgált; a szegélydíszek váltakozóan kék és vörös levélkéit kék szalagok választották el. A pillér fal felé forduló oldalán a szegélydísz festetlen maradt. b: Sarokpillér fejezete A fejezet közelebbi előkerülési helye bizonytalan, azonban minden jel szerint a kápolna északkeleti sarokpillérét koronázta. (Eredeti összefüggése a pillértörzsdarabbal (a) eltért a kiállításon bemutatottól.) A hengertaggal bővített pillértestnek megfelelően a fejezetet keskeny párkányszakaszok közt előreugró féloszlopfő alkotja. Az abakusz rozettasora alatt mindent ellep a fejezet geometrikus formáit híven követő, faragott növényi ornamentika. Magas palmetták igazodnak a párkány homorú felületeihez, és levélkék sora határolja a kockafő félkörös, az oldalakon negyedkörös pajzsait. A homlokoldal pajzsmezejének összetekert indákról kétfelé hajló félpalmettái a boltozati bordák egyik ágának fennmaradt kövein is megjelennek [Szőnyi 1906, 114.,