Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZŐKE Annamária: SZÉKELY BERTALAN MENNYEZET-ELMÉLETE ÉS MENNYEZETTERVEI

JEGYZETEK I 1911 Székely (kiállítási katalógus) 43-44. 2

1. konvolutum (MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1915-445-546.), 102 lap; II. konvolutum (MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1915-547-621; 1915-1432.), 76 lap; XXIII. vázlatkönyv (konvolutum) (MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1915-622, 624-6, 630, 633, 635, 638-9, 641-2, 649, 651, 655, 657-8, 660-62, 665, 667, 669, 671-2, 674, 676-7, 679-80, 689-711, 1915-2214), 53 lap; valamint 77 darab önálló lap, melyeket a jelen kiállításon mind bemutatunk, adataikat lásd a műtárgyjegyzékben. 3 Csak egy példa a Salgó-gyűjteményből: Mennyezet-terv „Liebeszwang" felirattal (tempera, karton, 44,5 x 61,5 cm), amely magángyűjteményből került a Dorotheum egy 1970-es aukciójára és onnan a gyűjteménybe. Mivel a mennyezet alakja karélyos, 1899-ben készült. Lásd: Two Centuries oj Hungarian Painters 1820-1970. A Catalogue of the Nicolas M. Saiga Collection. The American University Press, Washington, 1991. 34. 4 E téves elnevezés cáfolatára a későbbiekben még visszatérek. 3 1955 Székely (kiállítási katalógus) 29-33. 6 XII. vázlatkönyv (MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1915-799, 907, 2216) 7 Erre vonakozóan lásd Székely Bertalan: Az alapelvek kereséséről általában, a mennyezetről című írásának 1. sz. jegyzetét e katalógusban. Az ebből a szövegből vett idézeteket írásomban nem láttam el jegyzetszámokkal. 3 Lásd: Székely Bertalan mozgástanulmányai. Szerkesztette: Szőke Annamária, Beke László. Magyar Képzőművészeti Főiskola - Balassi Kiadó - Tartóshullám, Budapest, 1992. g Csupán a Székely-irodalom áttekintése révén is tájékozódni lehet arról, hogy Székely művészeti felfogásában a kompozíció központi szerepet töltött be, mégpedig, mint a kép eszmei mondanivalóját (szimbolikusan) kifejező formai konstrukció. „Tanítása elsősorban a compositiora vonatkozik, vagyis arra, ami minden művészeti alkotásnak a legfőbb princípiuma, életeleme [...] minden alkotó tevékenységnek legszellemibb, legbölcsésziesebb része." - Palágyi 1910. 13. 10 Egy újságcikk szerint az új Zeneakadémia épületébe is ezeket a képeket szemelték ki, „csak a formája ellen volt némi kifogás, mert az új zenepalota falfelülete nem felelt meg a régié(nek)." Székely megígérte, hogy átalakítja, és el is kezdte a munkát, de a megbízást mégis Körösfői-Kriesch Aladár kapta. Lásd: -11-: Székely Bertalan tragikuma. In: Egyetértés, 1911. 46. évf, 31. sz,. február 5. 15. (Színház és művészet rovat) II Székely Bertalan levele a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz, 1884. június 22. előtt (ekkor érkezett a minisztériumba). Az egykor az Országos Levéltárban, a kultuszminisztériumi iratok között VKM-1884-V-22271 vagy 22721 jelzet alatti levelet közli Sprenger Mária: Eredeti művészlevelek a hivatalos iratok között. Művészettörténeti Értesítő, 1958. 4. sz. 294. Székelynek egy itt közölt másik, 1881-es leveléből és Sprenger kommentárjaiból tudható az is, hogy a festmény freskóként és nagy, vászon alapú képként egyaránt szóba jött. 13 MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1917-383. és 1917-384. 13 Székely Bertalan levele Cséka Károly egri rajztanárhoz, 1867 után (Országos Levéltár 358/939. Emst gyűjt. 3832.) Publikálva: Csike rajztanárhoz írott levélként in: Lázár Béla: Zichy Mihály élete és művészete. Athenaeum, Budapest, 1927. 161., valamint Szabad Művészet, 1954. 5. sz. 228-229.: „egy »Cséka«-nak becézett barátjához írta"; és Székely 1962. 149-151. 14 Schauschek 1911. 46. 15 Levele a kecskeméti polgármesterhez (Lestár Péterhez), 1895. április 22. In: Szunyoghy 1935. 207—208.; és némi átírással in: Székely 1962. 133-135. 16 MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5007/64. fol. 12v. 17 „Ha ezen sokféle tárgyak még oly rithmikus rendezettséget, harmonikus arányt és színt is mutatnak - de a szükségességet, czélszerű és érthető egységességet nélkülözik, akkor a dolog még asszociatív szempontból hiányos. A festőihez sokféleség, változatosság kell, ez ad gazdag benyomást. E sokféleség, hogy tarka ne legyen, rendezettséget kíván, mely egy egység felé törekedjék (ez egység formális és asszociatív legyen)." (MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5007/55. fol. 26.) 18 Eredetileg német nyelvű szöveg, MTA Könyvtára Kézirattár, Ms5007/60. fol. 18. 19 „Den Fries habe ich im Maj 1884. aufgemalt (in 4 Wochen)." (MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5006/19. fol. 74.) 20 Székely hagyatékában fennmaradt egy feljegyzése, amelyben dátum és téma szempontjából számbaveszi fríz-terveit (MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5007/60. fol. 121.), amelyek kronologikusan a következők: 1880: Élei: I. gyermekség; 1. lányrabás; II. játék a nádasban; III. Táncz - elalvás; IV. a jövő álma.; 1883: Élet az Operában, királyi páholy első terme: tél, tavasz, nyár, ősz.; 1885: Évszakok: I. tavasz - zsibongás, II. nyár fürdés, III. ősz gyümölcsszedés, vándorlás, IV. tél megfagyás.; 1885: Élet: I. szerelem, II. játék, III. küzdés, IV. nyugalom.; 1885: Elemek: I. a föld felülete - szerelem, II. a föld belseje - tüz - gőz, III. Levegő - eső- napsugár, IV. a víz élete.; 1885: Fries egy ebédlőbe: I. [...] vadászat IL, gyümölcs, III. halászat, IV. szüret.; 1885: Felhők: 1. Reggeli felhők - pehely felhók - cirrus, II. déli felhők - Cumulus, III. Esti felhők - Stratus, IV. éjji felhők.; 1894: Éíeí: I. Fürdés játék, II. átmenet egy folyón, III. átmenet egy hegyen, IV. barlang - lankadás.; 1894: Éíeí: I. fakadás, II. éjj - szerelem - küzdés, III. fonnyadás, IV. tenger - mindig ugyanaz - föl, le. 21 Szvoboda D. Gabriella: Az Operaház dekorációja. In: Czétényi Piroska - Szvoboda D. Gabriella - Bérezi Lóránt - Bérezi Gábor: Az operaház. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1987. 34., Nietzschéről uo. 21. 22 Dobai 1960. 131., 26. sz. jegyzet. 23 Dobai, i.m. 132. 24 A frízek képzőművészeti párhuzamaként megemlíthetők a korszak épületdekorációínál gyakori - a reneszánsz és barokk frízek forma- és témahagyományát folytató -, allegorikus gyermekfrízek (igen sok példát hoz Monika Wagner: Allegorie und Geschichte. Ausstattungsprogramme öffentlicher Gebáude des 19. Jahrhunderts in Deutschland. Von der Cornelius-Schule zur Malerei der Wilhelminischen Ära című könyvében. Tübinger Studien zur Archäologie und Kunstgeschichte. Hrsg. von Ulrich Hausmann und Klaus Schwager. Band 9. Ernst Wasmuth Verlag, Tübingen, 1989.), melyek közül Székely számosat ismerhetett is. így Moritz von Schwindet a müncheni királyi rezidenciában, vagy Hans Makart ezirányú tevékenységét, akivel egyébként is sokszor tanácskozott festészeti problémákról. Külön téma lenne a Székely-féle frízek összevetése a romantikus festészetben az arabeszk műfajával, amelynek egy leszármazottja Wilhelm von Kaulbach már elpusztult fríze a berlini Neues Museumban. (Vö. Werner Busch: Die notwendige Arabeske: Wirklichkeitsaneignung und Stilisierung in der deutschen Kunst des 19. Jahrhunderts. Gebr. Mann Verlag, Berlin, 1985.) 23 Palágyi 1910. 12. 26 A témáról eddig megjelent szakirodalomban a freskók tervezett helye nem egészen tisztázott (Vö. Basics 1982. 55.) Egy 191 l-es cikk szennt Forster Gyula az 1880-as évek végén kérte fel Székelyt, hogy a vajdahunyadi vár ún. Aranyházának festményekkel való díszítéséhez vázlatokat készítsen. „Székely kijelentette, hogy nem a minisztériumnak, hanem csakis neki készíti el a vázlatot, akár kivitelre jut az, akár nem." (-o-: Székely Bertalan és a magyar állam. Művészet, 1911. X. évf, 230.) A MOB 1888. szeptember 1. és 1889. augusztus 31. közötti működéséről szóló beszámolóból megtudjuk, hogy „a vajdahunyadi várnak folyamatban lévő restauratiójához [...] továbbá a loggia (kiemelés - Sz. A.) kifesléséhez szükséges tervrajzok vették igénybe a sok oldalról elfoglalt Möller István építészt [...], másrészt pedig Székely Bertalan festőművészt, aki a falfestmény vázlatához tett beható előtanulmányokat." (In: Archeológiai Értesííő, Új folyam, IX. kötet. 1889. 416.) Möller István 1913-ban a Mátyds-Ioggidt említi, ahol „az elmállott téglák kiváltása 1902-ben történt, amikor tervben volt, hogy Székely Bertalan festőművész a loggiát fogja festeni" (Möller István A vajda-hunyadi vár építési korai. In: Magyarország műemlékei, III. kötet. Szerk.: Báró Forster Gyula. Budapest, 1913. 92.). 1902. február 19-én a miniszter engedélyezi az előleget „a vajdahunyadi vár »Aranyhaz elnevezésű részének« Mátyás loggiájában Székely Bertalan festőművész által készítendő falképek megalkotásáért, valamint az ornamentális festés műszaki vezetéséért." (MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5005/6. - „Műemlékek Országos Bizottsága 87. SZ./1902." levele, 1902. március 4.) Az összeg kifizetése után azonban a munkák folytatásához nem volt meg az anyagi fedezet (Magyarország műemlékei, I. kötet. Szerk.: Báró Forster Gyula. Budapest, 1905. 164.: A MOB működése 1902-ben.), és így az 1902. júniusában már Vajdahunyadra leküldött (lásd: Lux Kálmán, a vajdahunyadi vár építésvezetője 1902. július 26-án kelt levelét Székelyhez, MTA Könyvtára Kézirattár, Ms 5005/141.) tervek nem kerültek kivitelezésre. Annak pontos meghatározása, hogy a képek hogyan helyezkedtek volna el a helyiség falain, még a jövőre vár, azonban a dokumentumokból kiderül, hogy a freskók a Mátyás-loggiába kerültek volna, és a vázlatok sorrendje a képek alatt futó Arany János-féle szöveg alapján is egyértelmű. Erről részletesebben lásd Hessky Orsolya tanulmányát a jelen kötetben. Az elhelyezés meghatározásához támpontot ad, hogy a loggiában feltárt, de menthetetlen 15. századi freskók egyes elemeit Székely belekomponálta a saját képeibe. 27 Lyka 1902. 7. 28 „Gyakran érezzük, milyen jótékony lett volna a magasból amúgy sem érvényesülő apróságok helyett az erőteljesebb összefoglalás, a virtuóz kontúrkalligráfia helyébe a pregnánsabb folthatás, a vázlat egész felfogásának szűzebb átvitele." Lengyel Géza: Székely Bertalan. Nyugat, 1911. 4. évf,. február 16. 330. 29 Petrovics Elek: Székely Bertalan jellemrajzához. In: Élet és Művészet, Athenaeum, Budapest, 1937. 57. 30 X. vázlatkönyv, MNG Grahkai Osztály, ltsz.: 1915-1195, fol. 73-74. 31 Egy feljegyzésében August Köhler: Muster-Alphabete der höheren Kalligraphie. Hamburg, Paris, London (?) könyvét említi. (MTAK Kézirattár, Ms 5008/21. fol. 7v., 1874 után) 12 XII. vázlatkönyv, MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1915-799, 907, 2216, fol. 51-59. 33 Dobai 1955. Szabad Művészet, 369. '

4 A vázlatok mozaik-képekhez készülhettek Schauschek Árpád egy megjegyzése alapján. Ebben az időszakban „dolgozik a Halászbástya árkád-