Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

1. Ifjúkori napló, 1858-1865 Jugendtagebuch, 1858-1865 Vegyes, változó; a borító mérete; 378x238 mm j.n. MNG ltsz.: 1915-1760 Proveniencia: Lándor Tivadar ajándéka a Szépművészeti Múzeum számára 1915-ben. Kiáííííva: 1935 Székely - Szépművészeti Múzeum 155. Irodalom: Petrovics 1936.; Dobai 1956. 97-115.; Bakó 1982. Székely Bertalannak valószínűleg első vázlatkönyve lehetett ez a Dobai János által „ifjúkori naplóként" emlegetett könyv, amely 360 számozott oldalból áll.

1 Elejéről a 3-13 oldal hiányzik. A napló Székely Bertalannak legkorábbi, gyermekkori műveit, 1865-ig szinte minden munkájának tanulmányát vagy vázlatát tartalmazza, emellett számtalan ötlet, ujjgyakorlat és ülusztrációvázlat látható benne. Valószínűleg a művész által összeállított napló lehet, hiszen utólagosan, időrendben beragasztott kisebb-nagyobb rajzok adnak képet Székely Bertalan pályafutásának elejéről. így például az első oldalakon beragasztott kisebb rajzok családjáról készült igen korai akvarellfestmények,

2 ezeket követik a táj tanulmányok, további portrék már az ötvenes évek második Részlet az Ifjúkori naplóból. 147. oldal feléből, s itt láthatóak első történelmi kompozícióinak - Egri nők, II. Lajos holttestének feltalálása, Dobozi - első vázlatai is, amelyeket számos további követ. Olyan történelmi képek vázlatait, ötleteit is láthatjuk, amelyek nem valósultak meg.

5 Emellett később — dátum nélkül - számos sorozat terve ötlik fel benne,

4 ezeknek egyes darabjait a napló lapjai őrzik. Érdekes módon kevés műve került közvetlenül a napló lapjaira, rendszerint a kisebb papírokra készített rajzokat utólag ragasztotta be. A naplóírást Székely 1858-ban kezdte, első hosszabb írásos bejegyzése május 8-án kelt, Szebenben. 23 éves korában, német nyelven kezdett írni, s azonnal elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ez azonban végig jellemző írásaira: magánéleti eseményeiről semmiféle említést sem tesz, mindvégig csupán a művészet elméletével foglalkozó kérdéseket, technikai dolgokat ír le. Münchenben folytatja jegyzeteit, itt részletes és alapos kritikával illeti tanárait, társait. Drezdai útja (1858 nyarán) alkalmával részletes leírást olvashatunk a Zwinger gyűjteményének számára legfontosabb darabjairól. Rendszerint német nyelven ír, de több helyen magyarra vált. írásaiból a szakirodalom által már oly sokszor felvázolt tépelődő, szinte minden energiáját a művészet nagy problémáinak szentelő fiatalember lelki portréja sejlik fel. Az utolsó naplóbejegyzés 1865 májusában kelt, ezután azonban még számos rajz található.' A napló jelentőségét Petrovics Elek már 1936-ban felismerte," s Székely művészi fejlődésének képét a naplójegyzetek alapján próbálta megrajzolni. Dobai János 1956-ben megjelent

7 cikkében a napló tárgyszerű leírását is olvashatjuk.

8 H. O. 1 Az oldalszámozás minden második oldalon csak a páratlan számokat tünteti fel, nem a művész kézírásával. 1 A legkorábbi mű a 19-es oldalon található gyermekrajz, amelyre feltehetőleg a napló összeállításának alkalmával jegyezte fel: „portrait meiner Mutter gemacht uhngefáhrt 1840 die tintencorrectur ist von meinem vater" [anyám portréja készült körülbelül 1840-ben a tintakorrektúra apámtól származik]. 5 „Zách Felicián, Izabella királynő búcsúja, Zrínyi Boldizsár a rattenburgi tömlöcbe olvassa nagyanya tetteit" (144. oldal). 4 Caravaggio élete, illusztrációk J. W. Goethe Herman és Dorothea című művéhez (1797) és a később megvalósult Nő élete című ciklus első vázlatai is itt láthatóak. 5 Többek között a sorozatok és illusztrációk tervei, de egyéb tájvázlatok, portrék, sőt néhány beragasztott olajvázlat is. 6 Petrovics 1936. 7 Dobai 1956. 8 Uo. 111. 5. sz. j.