Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZŐKE Annamária: „... ostoba angyalkákkal játszik üres óráiban." A KUTATÓ ÉS ELMÉLKEDŐ SZÉKELY BERTALAN-KÉP A KRITIKÁBAN ÉS A MŰVÉSZETTÖRTÉNET-ÍRÁSBAN

vezércikkes színét". Lásd még: Berkovics Ilona: Zichy Mihály élete és munkássága. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964. 232. 63 A kép „belső témája", a formai rész, és „külső témája" közötti kapcsolatról lásd bővebben a Székely Bertalan mennyezet-elmélete és mennyezettervei című tanulmányt a jelen kötetben. M Tardos 1905. 6 Bíró 1955. 415. 6P Lásd például kéziratban maradt, egyelőre még tisztázatlan alkalomból felolvasott nagy előadását a rajztanítás okairól és módszereiről (MTAK Kézirattár, Ms 5008/21.), valamint az 1878-as európai körútja alkalmával írt beszámolójának fogalmazványát a különböző rajztanítási módok és festési eljárások tanulmányozásáról (MTAK Kézirattár, Ms 5007/57. fol. 4-7.). n7 Lásd: kat. sz.: T. 4. Újraközölve in: Palágyi 1910. függelékeként, 131-164. 68 Székely, Bartholomäus: Der Unterricht im figuráién Zeichnen an der K. Ung. Landes-Zeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie in Budapest. Budapest, 1878. A magánkiadás okait maga jegyezte fel a hagyatékában található kis brossura hátuljára: „A kormány megkívánta, hogy a tanítás módja motiváltassék, ezt azután lefordíttatja francziára és a Párizsban kiállított művekhez mellékeli, de miulán az, aki francziára lefordította volna, nem tudott magyarul, hanem németül - e szerint németül kellett volna a motivátiót megírni. Amikor ezt megtettem, tudtomra adták, hogy a fordítás nem fog megtörténni pénz hiánya miatt. Hogy fáradságom füstbe ne menjen, kinyomtattam saját költségemre, és így mellékeltem a kiállított rajzokhoz 1878-ban." MTAK Kézirattár, Ms 5008/54. 69 Székely kéziratos hagyatékából, a könyvekcímek alapján, rekonstruálni lehet Székely „fiktív könyvtárát", amely előreláthatólag körülbelül 1000 könyvet fog tartalmazni. E könyvtárban megtalálhatók az egyetemes művészeti irodalom legismertebb traktátusai, elméleti írásai is, amelyek közül egyeseket végigolvasott, másoknak csak a címe tűnik fel felsorolásszerűen egy listában. Igen nehéz kinyomozni, hogy mely kiadásokat olvasta, forgatta, ismerte, vagy találta meg valamely bibliográfiában, így a legtöbb esetben az első kiadás dátumát adom meg. A hagyaték teljes feldolgozásakor azt is meg lehet majd állapítani, hogy melyik könyvet pontosan vagy körülbelül mikor használta, és ritkább esetekben azt is, hogy pontosan milyen részek, kérdések érdekelték belőle. Reynolds Discours-ait és Piles Cours de Peinture-jét. például akadémiai tanulmányai időszakában Münchenben elolvasta. Ezen impozáns lista kapcsán jegyzem le azt a sejtésemet, hogy Dobai János, a Székely-hagyaték jő ismerője, valószínűleg innen is ösztönzést kapott később megírt, ma már a történeti művészeti irodalommal foglalkozó művészettörténészek számára alapmunkának számító, négy kötetes munkájához (Die Kunstlüeratur des Klassizismus und der Romantik in England 1-1V. Bern, 1974-1984.) Cennini, Cennino: Das Buch von der Kunst oder Tractat der Malerei. Wien, 1871.; Leonardo da Vinci: Das Buch von der Malerei. Wien, 1882.; Pino, Paolo: Dialogo di Pittura. Venezia, 1548.; Biondo, Michel Angelo: Von der Hochedlen Malerei. Traktat (Venedig, 1549.) Übersetzt, mit Einleitung und Noten versehen von Albert Igl Quellenschriften für Kunstgeschichte V. Wilhelm Braumüller, Wien, 1873.; Cellini, Benvenuto: Önéletírása. Budapest, 1890.; Sorte, M. Christoforo: Osservationi sulla Pittura. Venezia, 1580.; Borghini, Raffaello: /1 riposo. Fiorenza, 1584.; Armenini, Giovanni Battista: De'veri precetti délia pittura. Ravenna, 1587.; Lomazzo, Giovanni Paolo: Idea del tempio délia Pittura. Milano, 1590.; Zuccaro, Federico: L'ídea de' Pittori, Scultori et Architetti. Torino, 1607.; Boschini, Marco: La carta del navegar pitoresco. Baba, Venezia, 1660.; DuFresnoy, Charles Alphonse: L'Art de Peinture. Traduit en français, enrichi de remarques, augmenté d'un dialogue sur le coloris par Roger de Piles. Nicolas Langlois, Paris, 1673.; Piles, Roger de: Les premiers éléments de la peinture pratique. Pans, 1684. ; Testelin, Henri: Sentiments des plus habiles peintres sur la pratique de la peinture et sculpture, mis en table de préceptes. Pans, 1696.; Piles, Roger de: Abrégé de la Vie des Peintres. Paris, 1699.; Lairesse, Gerard de: Großes Mahlerbuch. 3 Bd. Weiger, Nürnberg, 1728.; Piles, Roger de: Cours de Peinture par Principes avec une balance des peintres. Jacques Estienne, Paris, 1708.; Richardson, Jonathan: Essay on the Theoiy of painting. London, 1715.; Richardson, père et fils: Traité de la peinture et de la sculpture. I 11

. (Trans, par Ratges) Uytwerf, Amsterdam, 1728.; DuBos, Jean Baptiste, Abbé: Réflexions critiques sur la poésie et sur la peinture. Tom. 1-2. Jean Mariette, Paris, 1719.; Hogarth, William: The analysis of beauty written with a view of fixing the fluctuating ideas of taste. Printed for Samuel Bagster, in the Strand, London, 1753.; Mengs, Anton Raphael: Gedanken über die Schönheit und über den Geschmack in der Malerei, 1762. Mit einem Vorwort herausgegeben von Hermann Heller. Druck und Verlag von Philipp Reclam, Leipzig, é.n.; Dandré-Bardon, Michel-François: Traité de peinture. Vol. 1-2. Paris, 1765.; Reynolds, Sir Joshua: Discourses on Art. Egy viszonylag korabeli kiadás: Discourses. Illustrated by explanatory notes and plates. London, 1842.; DuFresnoy, Charles Alphonse: The Art of Painting. Translated into english verse by William Mason, M. A. with Annotations by Sir Joshua Reynolds, in: The Works of Sir Joshua Reynolds [...] in two Volumes. To which is Prefixed an Account oi the Life and Writings of the Author by Edmond Malone, Esq, One of His Executors. Volume the Seconde. Printed for the Cadell, Jun. and Davies, in the Strand, London, 1797.; Montabert, M. Paillot de: Traité complet de la peinture. Paris, 1829-1851. Constable, John: Lecture on Landscape painting. London, 1836.; Haydon, Benjamin Robert: Lectures on Painting and Design. Longman, Brown, Green, Longmans, London, 1844-46.; Lectures on Painting, by the Royal Academicians. Barry, Opie, and Fuseli. Ed. by Ralph N. Wornum. Henry G. Bohn, London, 1848.; Flaxmann, John: Lectures on Sculpture. Murray, London, 1829.; O'Neil, Henry: Lecture on Painting delivered at the Royal Academy. Bradbury-Evans and Co. London, 1866.; Couture, Thomas: Méthode et entretiens d'atelier. Paris, 1868.; Blanc, Charles: Grammaire des arts du dessin, architecture, sculpture, peinture. Paris, 1870.; Moody, Francis Wollaston: Lectures and Lessons on Art, being an Introduction to a pratical and comprehensive scheme with Diagrams to illustrate composition and other matters. Bell and Daldy, York Street, Covent Garden, London, 1873.; Armitage, Edward: Lectures on Painting. Delivered to the students of the Royal Academy. Trüber & Co, London, 1883.; Hunt, William Morris: Talks on Art. Boston, 1894-5. 70 Domby Lajos: Székely Bertalan emlékezete. Rajzoktatás. A Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének Közlönye, 1926. 29. évf. 5-6 sz. 39-40. 71 „Felolvasás Septemberbe 1904. (A művészet régi és új elvei)." MTAK Kézirattár, Ms 5008/24. Tardos 1905. Idézetek passim. Seurat szintén a természettudomány területén tájékozódott és inspirálódott a vonallal kapcsolatos elképzelései kialakításakor. „Háttérérdeklődése" igen hasonló Székelyéhez, mindennek tárgyalása azonban egy másik tanulmány feladata. Lásd.: Zimmermann, Michael F.: Seurat. Sein Werk und die Kunsttheoretische Debatte seiner Zeit. Acta Humaniora. VCH, Weinheim; Mercatorfonds, Antwerpen, 1991. - Főleg a Zur intellektuellen Biographie Charles Henry und den Voraussetzungen seiner naturwissenschaftlichen Kunsttheorie in der Psvchophysik és a két következő fejezetet (227-295.). 74 Székely 1894 körül több helyen utalt jegyzeteiben a játékösztönnek a művészet szempontjából történő tárgyalására Herbert Spencer: The Principles of Psychology (London, 1881.) című könyvében. MTAK Kézirattár, Ms 5007/61. fol. 8.; MTAK Kézirattár, Ms 5007/62. fol. 8. 75 „A kül- és bel világról", 1890-es évek [?]. MTAK Kézirattár, Ms 5008/23. fol. 2-5. „Az ember belső világát képező alkatrészekről", 1900 körül [?]. MTAK Kézirattár, Ms 5008/26. fol. 1-16. 1 Büky 1962. 6. 77 A téli tárlat nagy vásznai (Pesíi Napid, 1900. január 6. 51. évf. 5. sz. 5.) In: A nagybányai művészet és művésztelep a magyar sajtóban 1896-1909. Szerk.: Tímár Árpád. Dokumentumok a nagybányai művésztelep történetéből I. Nagybánya könyvek 7. MissionArt Galéria, Miskolc, 1996. 259. 78 Lándor 1905 Művészeti Krónika. - „Székely Bertalan a művészeti oktatásnak egészen másféle rendszeréi tartotta szükségesnek, elfogadta az állást, részben az élet kényszeréből, részben azért, hogy az általa méltán tévesnek tartott intézmény keretében mennél több jót gyakorolhasson a magyar művészeti nevelés érdekében. Eszméit, sajnos, nem valósíthatta meg, s csak most, hogy két éve a Mintarajziskola igazgatója, tehet egyetmást a művészeti nevelés helyes irányba való terelésére. [...] Mint a festőművészet elméletírója is rendkívüli munkásságot végzett. Kötetekre menő írott dolgozatai a nagy művész mellett bemutatják a nagy gondolkodót és búván is, aki belevilágított olyan kérdésekbe is, melyek századok óta megoldatlanok voltak a képzőművészet elméletében." *Lándor 1905. 80 „Székely Bertalannak, a tudósnak, a festőművészet nagy teoretikusának bemutatására, sajnos, nincs mód e hasábokon. De elméleti és irodalmi munkássága, bár a nagy nyilvánosság elé könyv alakban alig került, minden művészeti körben annyira ismert és nagyra tartott, hogy puszta jelzése is elegendő e nagy egyéniség képének teljessé tételére. A festőművészet elveinek, módszereinek, technikájának nincs nálánál alaposabb, mélyebben látó ismerője. írott elméleti műveiben ötven év tapasztalatának, mély gondolkodásának és kutatásának minden eredménye van összefoglalva az elmének olyan erejével, a művészet olyan tiszta felfogásával és olyan eredetiségével, hogy hozzá hasonlót alig találunk a művészeti irodalomban." 81 Palágyi 1910. Idézetek, passim. Főbb fejezetei a bevezetés mellett: II. A festészet és a plastika viszonya, III. Székely Bertalan fejlődési útja, IV. Festészet és irodalom, V. Folt- és folthatás, VI. Germán és szláv kultúra, VII. A festészet dramaturgiája. Ezen belül: A symbolismusról. 8J „Petrovics Elek vékony füzetkéjén kívül, mely az alapkövet rakta le la Székely-oeuvre feldolgozásához], csak Palágyi zűrzavaros bölcselkedései állnak rendelkezésre" - mondta 1955-ben Genthon István. In: Dobai Genthon - Rajnai - Zádor 1956. 70. 8i Várnai Dániel: Székely Bertalan. Renaissance, 1910. július 10. 1. évf. 5. sz. 487-489.; Egy másik kritika: -de.: Recenzió Palágyi könyvéről. Rajzoktatás. A Magyar Rajztanárok és Rajztanítók Országos Egyesületének Értesítője. Szerk.: Kende István. 1910. (Székely Bertalan emlékének, emlékszám.) 13. évf. 7. sz (szeptember 15.). 228-229., valamint lásd még Bölöni György Várnaiéhoz hasonló recenzióját a könyvről lentebb.