Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

9. Merengő, 1859 In Gedanken versunken, 1859 Fehér, vörös és fekete kréta, papír; 315x430 mm J. n. MNG ltsz.: 1917-368 Proveniencia: a Szépművészeti Múzeum vétele Székely Ágostontól 1917-ben. Kiállítva: 1935 Székely - Szépművészeti Múzeum 64.; 1955 Székely IX. terem 39 (Nöi tanulmányfej); 1987 Róma 201. Irodalom: Magyar Művészet, 1932. R.: 65.; Új Idők, 1933. R.: 8.; Pesti Napló képes melléklete, 1935. december 15.; Soltészné 1936. R: 6. A szakirodalom korábbi datálását helyesbítenünk kell, mert a szép számmal rendelkezésre álló párhuzamos művek közül több is bizonyítja ennek a rajznak a keletkezési dátumát. Technikai szempontból az 1850-es évek végén keletkezett alkotásokhoz kapcsolódik, hiszen későbbről egyetlen olyan művet sem ismerünk, amelyen fekete, vörös és fehér krétát együtt használt volna, míg az ebben az időben készült rajzokon - elsősorban portrékon - ezeket a rajzeszközöket használja (Salamon József arcképe, kat. sz.: 6., Idős asszony, kat. sz.: 11,, de elsősorban az 1858 végén készült Önarcképe - kat. sz.: 8. - állítható párhuzamba ezzel a női portréval). Székely a pártfogó Berres őrnagy támogatásával és a Schulpe család közvetítésével Aichelburg grófhoz került, ahol feladata a családtagok képmásainak elkészítése volt. E célból követte őket a csehországi Marschendorfban található birtokra is, ahol hosszabb időt töltött 1857 és 1859 között. A kép modellje valószínűleg a marschendorfi birtok egyik lakója volt. H. O.