Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA
képek sorát, újfajta, kötetlen örömfestészetet indít el az életműben, létrehozva a szadai tájképek lenyűgöző őszinteségű „őszikék-ciklusát" 20 ' 1 . A Múzeum által az 1985-ös 150. évforduló tiszteletére kiadott levelezőlap emlékbélyegzője a műterem és a kert öreg eperfájának képét ábrázolja, az alkotás és a pihenés helyét, emblematikus erővel foglalva össze Szada szerepét Székely életében. 204 A kert, a feléledő szadai kultusznak köszönhetően, az 1960-as évektől megtelik élettel. A 130. évforduló évében megalakul a nyaranta itt táborozó Székely Bertalan Pedagógus Művésztelep. 20 " 1 Az itt dolgozó művészek festészetében Székely szadai képeinek közvetlen, a falu életéhez, táji motívumaihoz kötődő látásmódja él tovább, magukat a nagybányai festészet örökösének vallják. 20 ' 1 A néhány év után elsorvadt kezdeményezés újra egy Székely-évforduló kapcsán talál folytatókra. Az 1980-as években ismét művészemberekkel telik meg a kert. Nyaranta néhány évig itt működik a Székely Bertalan Rajztanári Stúdió, majd a Képzőművészeti Gimnázium nyári táborai és gyermek rajztáborok. Utoljára 1997-ben népesítették be a Székely-kertet rajzoló fiatalok. A Székely-kultusz Szadán napjainkban is élő. A község 1999 májusában, tudományos Székely-konferencia kíséretében, ismét megrendezte a lassan fél évszázados múltra viszatekitő Székely Bertalan-emlékünnepséget. JEGYZETEK 1 Székely Bertalan tudománytörténeti értékelésének elemzését Szőke Annamária végezte el: Sz. A.: „...ostoba angyalkákkal játszik üres óráiban". A kutató és elmélkedő Székely Bertalan-kép a művészettörténet-írásban. In: Szőke 1998. 1. 6-79. - A disszertáció függelékében közölt alapos Székely Bertalan bibliográfia kutatásaimban nélkülözhetetlen segítséget nyújtott: Szőke 1998. II. 104-139. 2 Módszertani szempontból az ezirányú külföldi és az utóbbi években megindult hazai irodalmi kultuszkutatások jelentettek támpontot. A teljes képi és kapcsolódó irodalmi kultuszanyag feldolgozásának igényével lép fel a francia kultúra mitikus alakját feldolgozó kiállítási katalógus: La gloire de Victor Hugo. Szerk.: Pierre Georgel, Galeries nationals du Grand Palais, Paris, 1986.; A hazai feldolgozások köréből elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja tanulmánykötetei: Tények es legendák - Tárgyak és ereklyék. A Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézete Kultusztörténeti Kutató Csoportja közös konlereneiájának megszerkesztett anyaga. A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei 1. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1994. - Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok. A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei 7. Szerk.: Kalla Zsuzsa. Budapest, 1997. A művészettörténet területén kulcsfontosságú tanulmányokkal bővített kiállítási katalógus: 1995 MNG Kiállítási katalógus (Szerk.: Sinkó Katalin). Egy alkotó személyéhez és életművéhez kötődő kultusz elemző vizsgálata csak Munkácsy Mihály esetében kezdődött meg: Sz. Kürti Katalin: Munkácsy-ereklyék és dokumentumok a Békéscsabai Múzeumban. Békéscsaba, 1994. - Munkácsy Mihály (1844-1900) élete és kultusza. Kiállítás a debreceni Déri Múzeumban. 1994. február - május. ' Dávidházi Péter a Shakespeare-kultusz kapcsán bevezetett szövegközpontú fogalomrendszerének (kultusz mint beállítódás, mint szokásrend, mint nyelvhasználat) tárgy/műközpontú adaptációja ez, előkészítve a képzőművészeti jellegű vizsgálódásokra - Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje". A magyar Shakespeare-kultusz természetrajza. Budapest, 1989. 1-28. " Pl.: A II. Lajos holttestének megtalálása 1865-ben a Képes-Ujság műlapja, a Dobozi 1865-ben, az Egri nők 1871-ben a Hazánk es a Külföld jutalomképe. Ez alkalmanként néhány ezres olvasótábort ill. közönséget jelentett. ; Lyka 1935. 797. " A Pesti Műegylet nem adott Székelytől műlapot; Társulati műlapok: 1865: Ágnes asszony - 1868: Az özvegy - 1869: Anyai őrszem - 1995 MNG Kiállítási katalógus, 259-262., kai. sz.: II. 3b. 8., 15. Az arányok igen sokatmondóak: Székely kortársai közül 46 művel Benczúr Gyula „listavezető", őt Munkácsy Mihály és Lötz Károly követi egyaránt 20-20 mülappal, az ifjabb korosztályból Szinyei Merse Pált 21 alkotása képviseli. Ezzel szemben Székely Bertalantól 6 kép került a neves cég által sokszorosításra: 3 történeti kép (Egri nők, V. László, Zrínyi Miklós kirohanása) két arckép (Reichel, Lukács László) és egy tájkép. - Kiváló mülapok jegyzéke. Könyves Kálmán Magyar Műkiadó részvénytársaság, Budapest, é. n. - A kiadó tevékenységéről: Szurcsikné Molnár Erika: A Könyves Kálmán Műintézet tevékenységének története. Ars Hungarica, 1985. 13. évf. 2. sz. 161-181. 8 Kacziány 1898. 818. : Forrással nem igazolható, de a jelenséget jól illusztráló legenda szerint 1875-ben, a Thököly búcsúja állami megvétele után, Trefort Ágoston arra kéri Székelyt, hogy ne fessen több reprezentatív történeti képet, mert az államnak nem áll módjában azok megvásárlása. - Szőke 1998. 14. "' Sinkó Katalin: Zrínvi Miklós Szigetvart. In: 1995 MNG Kiállítási katalógus. 288. ' 11 Dömötör 1904. 120. '- M NM 1876: II. terem: Thököly Imre és vázlata, //. Lajos, Egri nők. Dobozi Mihály, Mohácsi ütközet, V. László; Szépművészeti Múzeum 1906: V. László, Thököly Imre, Dobozi Mihály, Mohácsi ütközet, II. Lajos. 11 Székely fájlalja, hogy őt Szana Tamás az 1880-as évek végén megjelent jeles magyar képzőművészeket bemutató díszes albumának egyik kötetebe sem vette lel. - Szőke 1998. 11. 15. jegyzet; Szana Tamás: Magyar művészek. Mütörténelmi vázlatok képekkel. Budapest 1887.; Szana Tamás: Magyar művészek. Mütörténelmi vázlatok képekkel Budapest 1889. - A következő évben megjelent összefoglalása, ill. annak 190l-es képes, reprezentatív kiadása már tárgyalja Székely művészetei: Szana 1890. 93. - Szana Tamás: Száz év a magvar művészet törtenetéből 1800-1900. Festészet, szobrászat. Budapest, 1901. 95-98. 14 Uo. 94. : " A Nemzeti Szalon tiszteletbeli tagjai Székely Bertalan mellett: Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály, Madarász Viktor, Szinyei Merse Pál és László Fülöp - Almanach a Nemzeti Szalon Nyugdíjintézete javára. Szerkesztik: Déry Béla, Bányász László, Margitay Ernő. Budapest. 1912. 118. " Viharos 1900. 174-175. (Viharos Gerö Ödön írói álneve - Almanach...!, m. 232.) 17 Hock 1900 — Hock Jánosról: Almanach... i. m. 233. 18 Ugyanekkor Eber László a konzervatív, a modern törekvésekkel szemben védőpajzskent szolgáló Székely-kép alapjait rakja le: ,.A magyar festészet nemzeti hagyományainak egyik legkiválóbb képviselője, tettel és szóval. Épen (sic!) most, művészetünk válságos korszakában nagy szükségünk van reá..." - Eber 1900. 162. Híradás az ünnepség lefolyásáról: Vasárnapi Újság, 1900. 47. évf. 11. sz. 172. Sinkó Katalin: A művészi siker anatómiája. 1840-1900. In: 1995 MNG Kiállítási katalógus. 15-47. : Dávidházi i. m. 47-60. - Az 1850-1860-as évek hazai irodalmi kultuszainak feldolgozása: Praznovszky Mihály: „A szellemdiadal ünnepei." A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Budapest, 1998. • Boros Judit - Szabó László: Munkács)' Mihály hazai ünneplése, temetése és hagyatéka. In: 1995 MNG. Kiállítási katalógus, 86-93. E. Csorba Csilla: Szederinda. (Jókai írói jubileuma.) In: Tenvek és legendák... i. m. 57-67. " Az ünnepség az Iparművészeti Múzeumban kerül megrendezésre. Főbb eseményei: Keleti Gusztáv nyitóbeszéde - Zichy Mihály üdvözlő levelének felolvasása - Rákóczi-induló - 14 küldöttség hódolata a mester előtt, emléktárgyaik átnyújtása (a magyar művészek nevében Feszty Árpád, a magyar építészek, az Országos Képtár, Képzőművészeti Társulat, Műbarátok köre, Mintarajziskola és Iparművészeti iskola képviselői) - majd ifjú hölgyek nyújtanak ál egy-egy szál virágot a festőnek; Az ünnepség emlékére a Képzőművészeti Társulat Lotz-díjat alapít. - Lötz Károlyt a Képzőművészeti Társulat alelnökévé és a Magyar Mérnök- és Építészegylet díszelnökévé választják - az ünnepély emlékére megjelenik a Loiz-album. - Mindennek részletes, képekkel illusztrált leírását ld. Vasárnapi Újság, 1898. 9-10. sz., valamint: Ybl Ervin: Lötz Károly élete és művészete. Budapest. 1938. 60-61. : " Zich\- Mihály üdvözlete Székely Bertalanhoz: Vasárnapi Újság, 1900. március 22. 47. évf. 1 3. sz. 205. " Az emlékház tárgyairól 1976-ban felvett leltárkönyv említése: „műbabér koszorú szalaggal". ' 8 Felirata: Székely Bertalannak hálás tanítványai. - Az album állapota igen rossz. Egy kivételével valamennyi albumképe hiányzik. Az egyetlen megmaradt kép egy Kozmala Ferenc műtermében készült fotográfia, mely Székely női tanítványait mutatja műteremben. - Az album egykor az aszódi Petőfi Múzeum állományába tartozott. Egykori ltsz.: 76. 136. 1. 29 Ybl i. m. 50. és 414. Lyka 1902. : Pesíi Naplö, 1904. - A belső bontón: középen Munkácsy - körben Madarász - Zieh)' - Benczúr és Székely
