Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

HESSKY Orsolya: SZÉKELY BERTALAN MEG NEM VALÓSULT FRESKÓ VÁZLATAI

történő megfogalmazása.

41 Mindez érezhető a kiállításon szereplő nagyobb méretű kompozíciókon is: a csatajeleneteket kivéve egyfajta beállított, kimerevített színpadi összkép benyomását keltik a rajzok. Ez azonban Székelynél nem külső jelenségek és irányzatok hatására alakul így. Sokkal inkább - sajnos azt kell mondanunk, hogy - a végtelen mennyiségű tervezgetés, a figurák egymástól való távolságának centiméterben való megadásától kezdve a lándzsák arányított magasságáról való hosszas gondolkodásig bosszulta meg magát. A mozdulatlanságba dermedt tömegek Árpád mögött a művész intenciójának elvesztéséről tanúskodnak. A vajdahunyadi tervekhez hasonlóan ez a ciklus sem valósulhatott meg, hiszen maga az épület sem készült el. JEGYZETEK 1 Joseph Hormayr: Archiv für Geographie, Historie, Staats- und Kriegskunst; Taschenbuch für die Vaterländische Geschichte; Österreichischer Plutarch. Idézi: Sinkó Katalin: A profán történelmi festészet Bécsben és Pest-Budán 1830-1870 között. Művészettörténeti Értesítő, 1985. 95-130. 99. 2 Hormayrnél ez persze az összbirodalmi hazafiság érdekét szolgálja, mivel célja a különböző nemzetiségek patriotizmusának kialakításával a birodalom egészét szolgáló összeolvasztás. Ld. erről bővebben: Sinkó t. m. 99. 1 Uo. 111. 4 Árpádot és a vezéreket ábrázoló egyik első kép Schmidt József: Árpád vezértársaival az alaptörvényeket alkotja című festménye 1841-ben. Ld. erről bővebben: Sinkó i. m. 113. ' Sinkó i. m. 113. 6 A mű kézikönyv formában 1842-1847 között jelent meg Pesten. 7 A Nemzeti Múzeum programjának részletes elemzését ld. Sinkó i. m 122-123. 8 Basics 1982. 55. * Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Hasonmás kiadás: Budapest, 1987. w Arany János költői művet, 3. kötet. Budapest, 1981. 677-684. " X. vázlatkönyv, a MNG Grafikai Osztályának tulajdonában, ltsz : 1915-2253. A 76. lapon nyolc falkép címének felsorolása, dátum nélkül, „végleges megállapodás" megjegyzéssel. 12 Tekintettel a vízparton megtorpanó lovasokra, a költeménynek ez a két sora illik ide: „Gím után ők egyre törnek / Puszta martján sós tengernek," 13 „Nosza rajta, gyors legények! / Érjük utói azt a gímet." 14 Kat. 89. „minden este bánva bánják, hogy e vadat mér' kívánják" 15 Egy másik, a kiállításon nem szereplő vázlat szintén a Grafikai Osztály tulajdonában, ltsz.: 1955-5491. ih „Mégis, mégis, ha reggel lett, /A gímszarvast űzni kellett," A művész lómozgás-tanulmányaival foglalkozott tanulmányában és az általa rendezett kiállításon Szőke Annamária. Szőke 1992, illetve 1992 Székely. 17 9. sz. jegyzetben i. m. 147. 18 „Nagy sikoltás erre támad / Futna széjjel a leányhad;" 19 „S a leventék épen százan, / Megosztoztak mind a százon." 20 „Tó szigetje édes honná, / Sátoruk lőn szép otthonná," 21 75. lap, a művész ceruzával írt megjegyzése: „a centrum igen concav tehát egy plasztikus hiba" 22 Basics i. m. 55. 2

' A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyének különnyomata, 1894. 24 Szálai Imre: A Halászbástya. Budapest, 1961. 25 Szent István emlékmű állításáról már a hatvanas években szó esik, mégis csak ekkor valósul meg: a lovasszobrot Stróbl Alajos készítette 1898 és 1903 között, az ünnepélyes leleplezés 1906-ban volt. 2

" Közli: Szálai i. m. 27-28. 27 A Szabadelvű Párt 1875 és 1905 között volt kormányon. 28 Sinkó Katalin: „A História a mi erős várunk." A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk. In: Zádor Anna (szerk.): A historizmus művészete Magyarországon. Budapest, 1993. 132-147. 132. 29 Demokratikus választások, választójog, a nagybirtokos rétegek fokozatos háttérbe szorulása, nemzeti mozgalmaktól való félelem - mindkét vezető párt tagjait aggodalommal töltötték el a változások előszeleire utaló jelenségek. 10 Sinkó Katalin: A valóság története, avagy a történelem valósága. A millennium-ünnep historizmusa. In: 1986 MNG. Kiállítási katalógus. 12-20. 12. 11 Uo. 13. 12 III. vázlatkönyv, MNG Grafikai Osztály, ltsz.: 1915-1512. " Tehát a szakirodalomban közölt 1903-1907-es keletkezési időt helyesbítenünk kell, de így sem jelenthető ki, hogy 1901-től foglalkozott a témával. Mivel Schulek már 1894-ben kész tervvel rendelkezett, amelyben konkrétan megfogalmaza elképzeléseit a Szent István emlékművel kapcsolatban, nem zárható ki, hogy nem sokkal később már említette Székelynek terveit. (Schulek mintha jobban ragaszkodott volna Székelyhez, ld. Szvoboda Dománszky Gabriella: A Mátyás-templom dekóruma. Tanulmányok Budapest múltjából XXV. Budapest, 1996. 196.) Ezenkívül a két kultusz közös ábrázolása a millenniumi ünnepségek után több évvel nem valószínű, hogy felmerült volna hivatalos programként. 11 A - Nőrablás, B - jön az ellenség, C - Volga, L - felemeltetés, K - Csoda a sírnál, I - megkoronázás. 15 D - Meglátják a hazát: áthúzva, helyette: Árpád emeltetése. E - Csata: áthúzva, helyette: Meglátják a hazát. H - Csata: áthúzva, helyette: István kereszténységet terjeszt. G - Kereszténység terjeszt: áthúzva, Koronázás: áthúzva, helyettük: Csata. *' III. vázlatkönyv, 7. lap. 17 Az 1867-es koronázással kapcsolatban például egy teljes vázlatkönyvet töltött meg Haynald bíboros ruházatának legaprólékosabb megörökítésével. MNG Grafikai Osztály, X. vázlatkönyv, ltsz.: 1915-2253. 18 III. vázlatkönyv, 14. lap. " Sinkó 2. sz. jegyzetben i. m. 105. 40 A félkörívek az utolsó három István-képre vannak berajzolva még az egyik legelső vázlaton (III. vázlatkönyv, o. sz. nélkül). 11 Sinkó 30. sz. jegyzetben i. m. 18.