Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

62. Székely Bertalan: Forrás. I Quelle. e tárgyban, amelyeken 1886-os dátum olvasható.

1

' Emellett ismerünk japán színtanulmányokat is „japán színpróbák, japán színharmóniák" címmel, amelyeket a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztálya őriz.

17

'

1 Mindez Székely kísérletező kedvét, az új iránti érdeklődését mutatja, s e tulajdonságának szintén szerepe lehetett a keleti művészet adaptációjában.

177 A képhez több vázlat és tanulmány készült, de ezek többsége fejvagy mozdulattanulmány, és nem mutatnak lényeges eltérést a szóban forgó műtől (61. kép). Székely aktfestészetének szemlélet- és stílusbeli változatosságát igen jól mutatja az 1900-ban készült Forrás című képe (kat. sz.'. 180.). A mű kétségtelenül a romantikához való visszakanyarodást jelzi, főként a sötét-világos kontraszthatás miatt, de romantikus a szellemisége is. A kép láttán óhatatlanul Nagy Sándor szavai jutnak eszünkbe: „Székelynél a mezítelen test jobban felöltözött mint az apáca".

178 A sziklaforrás sötétjéből a fényre lépő ruhátlan nő éppen mozdulatának félénksége, lépteinek tétovasága miatt az ártatlanság, a tisztaság érzését kelti a nézőben, s a többi akttól eltérően a fények és árnyékok finom játéka miatt a kép misztikus hangulatú. A Forrással, talán éppen szemléletének bizonyos konzervativizmusa miatt, a szakirodalom jóformán alig foglalkozott, jóllehet a végleges variációt ez esetben is számos rajztanulmány előzte meg, a legkorábbi 1894-ből.

17U A képnek több, méretbeli eltéréseket mutató variánsa is ismert. A Forrás, úgy tűnik, ihletet adott több hasonló típusú festmény keletkezéséhez is. Azonos a természeti környezet háttérként való alkalmazása, rokon vonás a test finom, érzékeny ritmikája, s mindenekelőtt az intim, meghitt hangulat, amely a romantikához való érzelmi kapcsolódást jelzi. Ilyen romantikus felfogást mutat a patak partján álló, bal kezét felemelő, fejét lehajtó karcsú női akt, amely szintén a Forrás címet viseli (62. kép). Az eltérések részben a mozdulatban, részben az ezúttal zöldes alaptónusban mutatkoznak. A keletkezési időpont a kompozíciós és stílusbeli ha63. Jelf

y Gusztáv: Székely Bertalan a műtermében. I Bertalan Székely in seinem Atelier. sonlóság, valamint a címadás azonossága miatt szintén a századfordulóra tehető. Ugyanez az akttípus jelenik meg a Fürdő nő címet viselő akt és számos variánsa esetében is. A kompozíciót - a Forráshoz hasonlóan - ezúttal is természeti környezetbe helyezi a festő, de attól eltérő elemként, a nő karját lepel borítja, lágy redőket vetve oldalánál és lábánál. A festménynek több variációja létezik magántulajdonban, s csupán méretbeli elté-