Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

BAKÓ Zsuzsanna: ADATOK A SZÉKELY BERTALAN ÉLETMŰ KUTATÁSÁHOZ

55. Székely Bertalan: Mária a gyermek jézussal 1864. / Maria mit dem Jesuskind, 1864. térően Székely szemlélete - alakjainak plasztikusabb megformálásábal, melegebb színeivel - közelebb áll a nazarénus iskola düsseldorfi irányzatához, így W. Schadow érzelemmel telített heroikus festészetéhez.

141 A műből sugárzó őszinte áhítat, a vallásos érzés mély átélése, és annak tökéletes érzelmi közvetítése, a képet Székely legjobb szakrális munkájává avatja. 1868-ban egy főoltárképre is kap megrendelést, ezúttal a nagybecskereki (Zrenjanin, Jugoszlávia) római katolikus templomtól. A megrendelést közli a Becskereker Wochenblatt 1869. május 8-i száma, amely beszámol az egyháztanács jelentéséről: „A fő oltárképet a híres Székely Bertalan festőművész készítette 600 forintos árban".

146 A főoltárkép Nepomuki Szent János mennybemeneteléi ábrázolja, és bemutatta a Képzőművészeti Társulat 1868 augusztusi kiállításán.

147 A festményhez vázlat is készüli, amely szerepelt az 191 l-es gyűjteményes kiállításon.

14

'

4 Az oltárkép jelenleg is a nagybecskereki templom tulajdona, s a rendelkezésre álló reprodukció alapján kivehető a nagyvonalú, barokk előképeken alapuló kompozíció. A szent alakját körbevevő puttók megformálása, a kép alsó részét kitöltő prágai városrészlet megfestése tökéletes mesterségbeli tudást mutat

144 (54. kép). A nagybecskereki templom számára még ugyanabban az évben egy másik képet is festett: Mária a gyermek Jézussal címen (55. kép), amely ma is a nagy56. Székely Bertalan: Krisztus az Olajfák hegyén, 1897. / Christus auf dem Olberg, 1897. becskereki templomban van, s annak egyik mellékoltárát díszíti.

1

"

1 Korabeli források nem említik, viszont szerepelt a festmény a Műcsarnokban 191 l-ben rendezett gyűjteményes kiállításon, itt tulajdonosként meg is említik az egyházközséget, s ugyanekkor ki volt állítva a kép kisméretű olaj vázlata is.

1

" A képek megfestésének és szerzőségének ténye tehát nem vitatható.

1

"

2 A rendelkezésre álló reprodukció alapján a kép inkább reneszánsz előképek alapján készült, kompozícióját tekintve egyszerűbb, mint a főoltárkép, de művészi megformálásában - talán a nazarénus hatás következtében - mélyebb a témával való azonosulás, az érzelmi átélés őszintesége A'

3 E témakörhöz kívánkozik a Golgota című, kiállításunkon is szereplő vázlat (kai sz.: 126.). Megfestésének időpontja és a kép rendeltetése egyelőre ismeretlen, csak feltételezés az a megállapítás, hogy a végleges változat oltárképként készült valahová, mivel az 191 l-es kiállítás katalógusában két kép is szerepel Krisztus a keresztfán címmel, mindkettő vázlatként van feltüntetve.

1

'

4 Megemlítendő még egy, eddig csak írásbeli forrásra támaszkodó adat, miszerint Székely az I. kerületi evangélikus templom számára is festett egy oltárképel, Krisztus megáldja a kenyeret címen. A kép vázlata szerepelt az 191 l-es kiállításon azzal a megjegyzéssel, hogy eredetije az I. kerületi egyházközség tulajdona.

1

"

1