Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN TANÁRI MŰKÖDÉSÉHEZ ÉS A JAPÁN NŐ CÍMŰ FESTMÉNYÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁRGYAK/SICH AN DIE PÄDAGOGISCHE TÄTIGKEIT UND DAS GEMÄLDE JAPANERIN VON BERTALAN SZÉKELY ANKNÜPFENDE GEGENSTÄNDE

A JAPÁN NŐ (KAT. SZ.: 87.) TÁRGYI VILÁGA GEGENSTÄNDE DES GEMÄLDES JAPANERIN (KAT.-NR. 87.) A budapesti Iparművészeti Múzeum Keletázsiai Gyűjteményéből, a Népraj­zi Múzeum Japán Gyűjteményéből és a szadai Székely Bertalan Emlékház anyagából válogatott tárgyak hivatot­tak illusztrálni a Székely Bertalan által alkotott Japán nő című festmény tárgyi világát. A javarészt Xantus János, Hopp Ferenc és Szemere Attila gyűjte­ményeiből származó iparművészeti tárgyak a 19. század második feléből valók. Xantus Jánosnak a múlt század utolsó negyedében Távol-Keleten gyűjtött anyagából már az 1870-es években kiállításokat rendeztek a Nem­zeti Múzeumban. 1 Ezeket a kiállításo­kat Székely Bertalan is láthatta és an­nak tanulságait festészetében fel is használhatta. A Japán nő című művén ábrázolt tárgyak közül egyet sem sike­rült fellelni múzeumaink gyűjtemé­nyeiben, így csak hasonlóakat mutat­hatunk be. A Xántus-gyűjtemény 1874-es kiállításának katalógusában még szerepel olyan tétel, amely „Aczéltükör aranymázos tokban, s igen szép régi aranymázos állványon" lévő tárgyegyüttest jelez. A leírás alapján feltételezhető, hogy a festményen lát­ható díszes tükörállvány vagy igen ha­sonló, vagy azonos lehetett a kataló­gustételben leírttal. Az ecsettartó váza díszítése a hagyomány szerint Székely Bertalan saját kezű munkája és haszná­lati eszköze volt. A múlt század végén már nálunk is fellelhetőek voltak japán fametszetek - ezekből kisebbfajta gyűjteménnyel rendelkezik a Képző­művészeti Főiskola -, melyek közvet­len mintául szolgálhattak Székelynek a váza motívumaihoz. A Néprajzi Mú­zeum tárgyainak leírásai Molnár Benő­től és Bán Elektől; a Hopp Ferenc Ke­letázsiai Művészeti Múzeum tárgyai­nak leírásai pedig Felvinczi Takács Zoltántól, Kecskés Lilitől és Bincsik Mónikától származnak. R. A. 1 Xantus János: Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum Népismei Gyűjteményében. Budapest, 1874. T. 17. Lakkozott fa illatszeres doboz Lackierte Parfümdose aus Holz japán, 19. sz. második fele Lakkozott fa; csészerész átm.: 11 cm, fedélrész átm.: 7,8 cm, M.: 8 cm Néprajzi Múzeum, Japán és kínai Gyűjtemény, ltsz.: 151 Irodalom: Xantus i.m. 9.o. 141-157. „Különféle berakott és mázos edények, bambuszból és fából." Fából esztergált, fényes, sötét színűre lakkozott, öblös, mély csésze, lapos, szintén esztergált fa fedővel. T. 18. Hajtű szaruból Haarspange aus Horn japán, 19. sz. második fele EL: 27,5cm Néprajzi Múzeum, Japán és kínai Gyűjtemény, ltsz.: 119 151/d Proveniencia: Xantus János gyűjtése 1898. 12 darabos hajdísz garnitúra egyik darabja. Lapos, hosszúszárú, kétágú hajtű, nyakban elkeskenyedő, ovális, kissé előrehajló, lapos kanálszerű fej­jel. A nyakrész alatt négyszögletes, csipkézett szélű kiszélesedő rész. T. 19. Hajtű szaruból Haarspange aus Horn japán, 19. sz. második fele H.: 17,5cm Néprajzi Múzeum, Japán és kínai Gyűjtemény, ltsz.: 119 155 Proveniencia: vétel Balogh Benedektől 1905. Kétágú hajtű, szárának középső részén feketés, barnás folt, rajta irattekercset ábrázoló dísz. T. 20. Arcfestő ecset Pinsel zum Gesichtsmalen japán, 19. sz. második fele EL: 20,3cm Néprajzi Múzeum, Japán és kínai Gyűjtemény, ltsz.: 360 Irodalom: Xantus i.m. 13.o. 359-361. „Arcz- és orrlyuk-festő ecsetek." Arc- és orrlyuk festő ecset. Durván faragott kis puhafa pálcika, mindkét vége behasogatva és ütögetéssel kirój­tozva, ecsetnek kiképezve. T. 21. Lakk tükörtartó doboz Lackierter Spiegelbehälter japán, 19. sz. második fele M.: 38,8x26,1 cm Néprajzi Múzeum, Japán és kínai Gyűjtemény, ltsz.: 355 Irodalom: Xantus i.m. 13.o. 355-356. „Aczéltükör aranymázos tokban, s igen szép régi aranymázos állványon." Lakkozott, fekete alapon arany díszíté­sű, ovális keretben arany négyszögek, köztük négyágú levelek. Felül és kétol­dalt egy-egy nagyobb pont körül elhe­lyezett nyolc kisebb pont. A tok fedele teljesen befedi az alsó részt. T. 22. Leveses csésze Suppentasse japán, 19. sz- második fele Átm.: 12 cm, M.: 6 cm Néprajzi Múzeum, Japán és kínai Gyűjtemény, ltsz.: 143 Irodalom: Xantus i.m. 9. o. 141-157. „Különféle berakott mázos edények, bambuszból és fából." Kívül-belül feketére lakkozott csésze talpperemmel.

Next

/
Thumbnails
Contents