Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN TANÁRI MŰKÖDÉSÉHEZ ÉS A JAPÁN NŐ CÍMŰ FESTMÉNYÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁRGYAK/SICH AN DIE PÄDAGOGISCHE TÄTIGKEIT UND DAS GEMÄLDE JAPANERIN VON BERTALAN SZÉKELY ANKNÜPFENDE GEGENSTÄNDE

leírt fej három alapvető ún. segédsíkja: a medián-sík, mely a fejet jobb és bal oldalra osztja, a pupilla-sík, vagyis a pupillákat metsző sík, és a írontál­sík, mely az előbbi kettőre merőleges. 4 A szem és fül ellipszise, az orr hasábja és a száj vonala az alapsíkok főtenge­lyei mentén helyezkednek el. R. E. : Székely Bertalan: A figurális rajz és jestés elvei. Budapest, 1877. 8. 2 Festészeti boncztan. Á.Székely Bertalan tör­ténelmi festesz és tanár előadásai nyomán közli Ruby Miroszláv tanárjelölt.' Kiadja a rajz­-tanárképezdei társaskör. Budapest, 1881. 3-4. 3 Undor 1935. 38. 4 Székely 1962. 111 T. 4. Székely Bertalan: A figurálisára]z és festés elvei, melyek a M. Kir. Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezdei szakoktatásnál alkalmazásban vannak. Bertalan Székely: Die Prinzipien des figuralen Zeichnens und Malens, die im Fachunterricht der K. Ung. Landeszeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie verwendet sind. írta és saját előadásaiból kivonatosan közli Székely Bertalan, történelmi festesz, a figurális rajz és festészet rendes tanára. Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár), Budapest, 1877. A kötet, mely Székely legkorábbi taná­ri éveinek tapasztalatait foglalja össze, az első magyar nyelvű művészetpeda­gógiai szakkönyv. Főiskolai előadásai­nak kivonataira támaszkodva azokra a témakörökre összpontosít, melyek­kel pedagógiai gyakorlata során mint az alakrajz, festészet és alakrajzi kom­pozíció oktatója behatóbban foglalko­zott. Értekezésének vázát a vizuális alapelemek - vonal, tömeg, megvilágí­tás, textúra, színek - működési elvei­nek, törvényszerűségeinek számbavé­tele adja. Instrukciói az emberi alak, elsősorban a fej rajzolására vonatkoz­nak a gipszminta másolásától az élő modell után készült olajfestményig. A mű kivitelezését praktikus festés­technikai tanácsok segítik. A mű szé­leskörű használatát lényegretörő, vilá­gos stílusa, esztétizálástól mentes, gyakorlatias felépítése biztosítja. Úgy­szintén úttörő szintézisnek tekinthető Székely vállalkozása, amennyiben a kép­zőművészeti szakkifejezések magyarí­tása és következetes használata révén megteremti egy egységes hazai szak­nyelv alapjait. A könyv második kiadá­sa 1910-ben, Palágyi Menyhért Szé­kely munkásságát esztétikai szem­pontból elemző értekezésének függe­lékeként látott napvilágot. 1 R. E. 1 Székely Bertalan: A figurális rajz és festés elvei. In.: Palágyi 1910. 131-164. T. 5. Székely Bertalan: A figurális rajztanítás a budapesti m. kir. Orsz. Rajztanoda és Rajztanárképezdén. Bertalan Székely: Der Unterricht im figuralen Zeichnen an der K. Ung. Landeszeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie in Budapest. Előadja Székely Bertalan történeti festő, a figurális rajz rendszeres tanára. Fordította Failhauer Lajos, tanárjelölt. Budapest, 1880. A csupán néhány éves múltra visszate­kintő budapesti Mintarajztanoda be­mutatkozó anyaga nagy sikert arat az 1878-as párizsi világkiállításon. Nagy­részt Székely következetes oktatási el­veinek köszönhető eredményei azon­ban idehaza nem kapnak sem elegen­dő támogatást, sem kellő visszhangot. Az intézmény korszerű pedagógiai elveit a kormány megrendelésére Szé­kely összefoglalja egy brossurában. 1 A kötet 1878-ban pénzhiány miatt vé­gül csak németül magyarázza a párizsi kiállítás főként francia közönségének a magyar rajztanítás úttörő elveit, Szé­kely saját költségén, saját kiadásában. 2 Tanulmányának németből fordított magyar kiadása két év múlva, 1880-ban készül el. R. E. 1 Székely, Bartholomäus: Der Unterricht im figuralen Zeichnen an der K. Ung. Landes-Zeichen­schule und Zeichenlehrer-Präparandie in Budapest. Budapest, 1878. 2 Lándor Tivadar Székely oktatási elveiről írott tanulmányában idézi Székelynek az egyik példányban lévő saját kezú bejegyzését, mely keserűen foglalja össze a könyv történetét. Lándor 1935. 40. T. 6. Festészeti boncztan. Á. Székely Bertalan történelmi festesz és tanár előadásai nyomán közli Ruby Miroszláv tanárjelölt. Anatomie für Maler. Nach den Vorlesungen des historischen Malers und Lehrers Bertalan Á. Székely mitgeteilt von Assistenten Ruby Miroszláv. Kiadja a rajztanárképezdei társaskör, Budapest, 1881. Székelynek a Főiskola vezetőségéhez intézett reformjavaslatait többnyire figyelmen kívül bagyták, kivéve azt, melyben arra tett indítványt, hogy a jövőben a festői bonctant ne orvos­professzor, hanem képzőművész ok­tassa. Keleti Gusztáv kinevezi Székelyt a boncalaktan tanárának. A tárgy okta­tását a főiskola új, Andrássy úti épüle­tében kezdi meg 1876-ban. 1 E tantárgy hivatott a test szerkezetének, felépíté­sének, arányainak megismertetésére. Hiszen a végső cél, a mozgás ábrázolá­sához „biztos tudást kell szerezni az egyensúlyról, az arányokról s a test ál­lományáról. Ismerni kell a test szilárd vázát képező csontszervezetet, a moz­gató szerveket, valamint az alakban le­játszódó formaváltozás okait." 2 Székely nagy erővel lát neki a megfelelő okta­tási metódus kidolgozásához. 1878-ra 38 darab, a tárgykör legfontosabb sza­bályait szemléltető nagy méretű fali­táblát készít el. 1 A tankönyv az emberi test ábrázolására vonatkozó szabályai­nak összefoglalása. A Festészeti boncz­tan első magyar nyelvű képzőművé­szeti anatómiai tankönyvünk. Első fe­jezete az emberi csontrendszer szerke­zetét mutatja be, majd az izületek és izmok testrészenkénti leírása követke­zik, végül a test életkoronként és ne­menként változó arányainak ismerteté­sével zárul. A kötet Székely az 1870-es évek végén tartott anatómiai előadása­inak kivonata, melyet 1881-ben tanít­ványa, Ruby Miroszláv raj tanárjelölt jegyzett le. 4 A kéziratos, litografált Fes­tészeti boncztan a rajztanárok képzésé­nek és a művészoktatásnak egyaránt nélkülözhetetlen segédkönyve lett, a szá­zadfordulóig rövid időn belül két további kiadásban látott napvilágot. 5 R. E. 1 Székely a művészeti bonctan tárgyát 1901-ig oktatta. Miután Keleti Gusztáv halálát követően kinevezik a főiskola igazgatójává, heti négy őrá-

Next

/
Thumbnails
Contents