Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
SZÉKELY BERTALAN TANÁRI MŰKÖDÉSÉHEZ ÉS A JAPÁN NŐ CÍMŰ FESTMÉNYÉHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁRGYAK/SICH AN DIE PÄDAGOGISCHE TÄTIGKEIT UND DAS GEMÄLDE JAPANERIN VON BERTALAN SZÉKELY ANKNÜPFENDE GEGENSTÄNDE
leírt fej három alapvető ún. segédsíkja: a medián-sík, mely a fejet jobb és bal oldalra osztja, a pupilla-sík, vagyis a pupillákat metsző sík, és a írontálsík, mely az előbbi kettőre merőleges. 4 A szem és fül ellipszise, az orr hasábja és a száj vonala az alapsíkok főtengelyei mentén helyezkednek el. R. E. : Székely Bertalan: A figurális rajz és jestés elvei. Budapest, 1877. 8. 2 Festészeti boncztan. Á.Székely Bertalan történelmi festesz és tanár előadásai nyomán közli Ruby Miroszláv tanárjelölt.' Kiadja a rajz-tanárképezdei társaskör. Budapest, 1881. 3-4. 3 Undor 1935. 38. 4 Székely 1962. 111 T. 4. Székely Bertalan: A figurálisára]z és festés elvei, melyek a M. Kir. Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképezdei szakoktatásnál alkalmazásban vannak. Bertalan Székely: Die Prinzipien des figuralen Zeichnens und Malens, die im Fachunterricht der K. Ung. Landeszeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie verwendet sind. írta és saját előadásaiból kivonatosan közli Székely Bertalan, történelmi festesz, a figurális rajz és festészet rendes tanára. Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffmann és Molnár), Budapest, 1877. A kötet, mely Székely legkorábbi tanári éveinek tapasztalatait foglalja össze, az első magyar nyelvű művészetpedagógiai szakkönyv. Főiskolai előadásainak kivonataira támaszkodva azokra a témakörökre összpontosít, melyekkel pedagógiai gyakorlata során mint az alakrajz, festészet és alakrajzi kompozíció oktatója behatóbban foglalkozott. Értekezésének vázát a vizuális alapelemek - vonal, tömeg, megvilágítás, textúra, színek - működési elveinek, törvényszerűségeinek számbavétele adja. Instrukciói az emberi alak, elsősorban a fej rajzolására vonatkoznak a gipszminta másolásától az élő modell után készült olajfestményig. A mű kivitelezését praktikus festéstechnikai tanácsok segítik. A mű széleskörű használatát lényegretörő, világos stílusa, esztétizálástól mentes, gyakorlatias felépítése biztosítja. Úgyszintén úttörő szintézisnek tekinthető Székely vállalkozása, amennyiben a képzőművészeti szakkifejezések magyarítása és következetes használata révén megteremti egy egységes hazai szaknyelv alapjait. A könyv második kiadása 1910-ben, Palágyi Menyhért Székely munkásságát esztétikai szempontból elemző értekezésének függelékeként látott napvilágot. 1 R. E. 1 Székely Bertalan: A figurális rajz és festés elvei. In.: Palágyi 1910. 131-164. T. 5. Székely Bertalan: A figurális rajztanítás a budapesti m. kir. Orsz. Rajztanoda és Rajztanárképezdén. Bertalan Székely: Der Unterricht im figuralen Zeichnen an der K. Ung. Landeszeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie in Budapest. Előadja Székely Bertalan történeti festő, a figurális rajz rendszeres tanára. Fordította Failhauer Lajos, tanárjelölt. Budapest, 1880. A csupán néhány éves múltra visszatekintő budapesti Mintarajztanoda bemutatkozó anyaga nagy sikert arat az 1878-as párizsi világkiállításon. Nagyrészt Székely következetes oktatási elveinek köszönhető eredményei azonban idehaza nem kapnak sem elegendő támogatást, sem kellő visszhangot. Az intézmény korszerű pedagógiai elveit a kormány megrendelésére Székely összefoglalja egy brossurában. 1 A kötet 1878-ban pénzhiány miatt végül csak németül magyarázza a párizsi kiállítás főként francia közönségének a magyar rajztanítás úttörő elveit, Székely saját költségén, saját kiadásában. 2 Tanulmányának németből fordított magyar kiadása két év múlva, 1880-ban készül el. R. E. 1 Székely, Bartholomäus: Der Unterricht im figuralen Zeichnen an der K. Ung. Landes-Zeichenschule und Zeichenlehrer-Präparandie in Budapest. Budapest, 1878. 2 Lándor Tivadar Székely oktatási elveiről írott tanulmányában idézi Székelynek az egyik példányban lévő saját kezú bejegyzését, mely keserűen foglalja össze a könyv történetét. Lándor 1935. 40. T. 6. Festészeti boncztan. Á. Székely Bertalan történelmi festesz és tanár előadásai nyomán közli Ruby Miroszláv tanárjelölt. Anatomie für Maler. Nach den Vorlesungen des historischen Malers und Lehrers Bertalan Á. Székely mitgeteilt von Assistenten Ruby Miroszláv. Kiadja a rajztanárképezdei társaskör, Budapest, 1881. Székelynek a Főiskola vezetőségéhez intézett reformjavaslatait többnyire figyelmen kívül bagyták, kivéve azt, melyben arra tett indítványt, hogy a jövőben a festői bonctant ne orvosprofesszor, hanem képzőművész oktassa. Keleti Gusztáv kinevezi Székelyt a boncalaktan tanárának. A tárgy oktatását a főiskola új, Andrássy úti épületében kezdi meg 1876-ban. 1 E tantárgy hivatott a test szerkezetének, felépítésének, arányainak megismertetésére. Hiszen a végső cél, a mozgás ábrázolásához „biztos tudást kell szerezni az egyensúlyról, az arányokról s a test állományáról. Ismerni kell a test szilárd vázát képező csontszervezetet, a mozgató szerveket, valamint az alakban lejátszódó formaváltozás okait." 2 Székely nagy erővel lát neki a megfelelő oktatási metódus kidolgozásához. 1878-ra 38 darab, a tárgykör legfontosabb szabályait szemléltető nagy méretű falitáblát készít el. 1 A tankönyv az emberi test ábrázolására vonatkozó szabályainak összefoglalása. A Festészeti boncztan első magyar nyelvű képzőművészeti anatómiai tankönyvünk. Első fejezete az emberi csontrendszer szerkezetét mutatja be, majd az izületek és izmok testrészenkénti leírása következik, végül a test életkoronként és nemenként változó arányainak ismertetésével zárul. A kötet Székely az 1870-es évek végén tartott anatómiai előadásainak kivonata, melyet 1881-ben tanítványa, Ruby Miroszláv raj tanárjelölt jegyzett le. 4 A kéziratos, litografált Festészeti boncztan a rajztanárok képzésének és a művészoktatásnak egyaránt nélkülözhetetlen segédkönyve lett, a századfordulóig rövid időn belül két további kiadásban látott napvilágot. 5 R. E. 1 Székely a művészeti bonctan tárgyát 1901-ig oktatta. Miután Keleti Gusztáv halálát követően kinevezik a főiskola igazgatójává, heti négy őrá-