Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

173. Vérszerződés, 1896 előtt Der Blutvertrag, vor 1896 Tempera, papír; 43,5x75 cm J.n. Hátoldalon: Bizonyítom, hogy a kép apám néhai Székely Bertalan saját keze munkája. 1918. jun. 18. Székely... MNG ltsz.: FK 4927 Proveniencia: vétel dr. Heidelberg Mártontól a Fővárosi Képtár számára. Kiállítva: 1911 Székely (azonosíthatatlan) R.: 19.; feltehetően: 1935 Székely IX. terem 48. R.: 8. tábla; 1969 Pápa; 1970 Szekszárd; 1971 Nyírbátor, Nyíregyháza; 1976 Székely Szada; 1977 Nyírbátor; 1982 Szécsény 13.; 1985 Ernst Múzeum 174.; 1998 Berlin Irodalom: A műtárlat gyarapodása. Vasárnapi Újság, 1896. 499.; Freskóvázlatok. Uj Idők 1896. 85.; Farkas 1911. 110., 111.; Bakó 1984. 247. R.: XXXIV. Székely megvalósult falképeinek utolsó darabja volt a kecskeméti városháza dísztermének freskósorozata. Ezek közül az egyik főfalat borítja a Vérszerződés című freskó. A szóban forgó vázlat ehhez készült, feltehetően még 1896 előtt, hiszen a végleges művel ekkorra készült el. A kész mű és a vázlat között alig van különbség. A festmény a hét vezér Etelközben kötött törzsszövetségét megpecsételő vérszerződést ábrázolja. Székely késői falképeit általában a nagyon gondosan mérlegelt, kiegyensúlyozott kompozíció mellett a rajz hangsúlyozása jellemzi. A vázlatok oldottsága és a festő temperamentuma itt nem érvényesül, helyette azonban a szín és a vonal játékával a meséhez hasonló hangulatot teremt a művész. A képnek több változata is ismert, amelyek tempera és gouache technikával készültek. Kiállításokon való szereplésük azonosíthatatlan. Az 191 l-es kiállítás katalógusában a XV. teremben a 2., 39., 47., 56. számok jelölnek temperavázlatokat. Ezek közül bármelyik lehet a szóban forgó vázlat. Az 1935-ös kiállításon szereplő kép sem azonosítható pontosan. B. Zs.