Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY
Schikedanz Albertné portréja, 1880 körül Bildnis der Frau Albert Schikedanz, geb. Vilma Reichardt, um 1880 Olaj, vászon; 105x58 cm J. n. Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum ltsz.: 95.112 Proveniencia: Schikedanz Albert, 1955-ben Kováts Józsefné Schikedanz Vilma, majd Gyurkovits-gyűjtemény. A gyűjteménnyel együtt került a mosonmagyaróvári múzeumba. Kiállítva: 1911 Székely XI. terem 27.; 1936 Nemzeti Szalon; 1955 Székely III. terem 17.; 1996 Szépművészeti Múzeum: Schikedanz Albert (1846-1915). D.I. Irodalom: Farkas 1936 Magyar Művészet 227. R.: 232.; Kapós 1956. 346.; Gábor Eszter: Székely Bertalan (1835-1910): Schikedanz Albertné arcképe. In: Schikedanz Albert (1846-1915), (kiállítási katalógus) Budapest, 1996. 303. A festmény Székely reprezentatív arcképeinek sorába illeszkedik, valószínűleg a 70-es évek legvégén, 1880 körül készült. A kép szemlélete, stílusa inkább a biedermeier arcképekhez kötődik, amelyekre a képformátum, a modell beállítása, a ruha gondos kidolgozása és hangsúlyozása utal. A kezek szerepének kiemelése a 70-es évek romantikus női arcképeinek egyik jellemző attitűdje. Schikedanz Albertné Reichardt Vilma (1859-1884) a neves építész 1 első felesége volt. 1878 novemberében házasodtak össze. Három lányuk született: Margit, Elsa és Vilma. A fiatalasszony tüdőbajban halt meg. „A családi hagyomány szerint Schikedanz maga kezdett felesége arcképének festéséhez és mestere, Székely Bertalan az eredményt látva felajánlotta, hogy ő megfesti a portrét. Budapesten magántulajdonban van egy valószínűleg nagyobb képből kivágott, szignálatlan arckép, amely ugyanezt a modellt ábrázolja ugyanebben a ruhában (...) A tematikus megegyezés és a festésmódbeli eltérések igazolni látszanak a családi hagyományt." 2 1 Schikedanz Albert (1846-1915) építész. Karlsruheban és Bécsben tanult. Fő műve a Műcsarnok (1894-1896), a Szépművészeti Múzeum (1898—1906) és a millenniumi emlékmű építészeti kialakítása (1894-1905). 2 Gábori, m. 303.
