Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

123. Női arckép, 1870-es évek vége (Vörös hajú leány) Frauenbildnis, Ende der 1870er Jahre (Rothaariges Mädchen) Olaj, vászon; 56,5x46,5 cm j.n. MNG ltsz.: 55.184 Proveniencia: kimutathatóan 1922 és 1955 között Wolfner Gyula gyűjteménye, 1955-től Szépművészeti Múzeum, majd MNG. Kiállítva: 1955 Székely IV. terem 22.; 1976-tól folyamatosan az MNG állandó kiállításán. Irodalom: Dobai-Genthon-Rajnai-Zádor 1956. 72.; Haulisch 1964. 22. R.: 22.; László 1970. 42.; Bakó 1982. 40. K: 21. A festmény kivételt képez az idealizáló női portrék sorában, mivel stílusa, felfogása lényegesen eltér azokétól. Keletkezési ideje éppen ezért későbbre, inkább az 1870-es évek végére tehető. A szépítés nélküli naturalizmus és az arcon át tükröződő jellem ábrázolására törekvő romantikus portré sajátos keveredése érezhető a képen. A színek és tónusok változatossága, a vörösek és zöldek harmóniája, a fény mesteri játéka a hajon, az arc és a nyak részein Székely bravúros technikáját, pazar festőiségét dicséri. B. Zs. 124. Vázlatok a MÁV Nyugdíjintézet bérházának homlokzati frízterveihez, 1870-es évek vége Skizzen zu den Friesentwürfen für die Fassade des Mietshauses des FisenbahnerRenteninstituts (MÁV), Ende der 1870er Jahre Fekete tempera, papír; 70x160 mm j.n. MNG ltsz.: 1917-382 Proveniencia: a Szépművészeti Múzeum vétele Székely Ágostontól 1917-ben. Kiállítva: 1922 Szépművészeti Múzeum 183.; 1923 Szépművészeti Múzeum 172.; 1935 Székely - Szépművészeti Múzeum 23.; 1955 Székely VII. terem 2. Irodalom: Divald 1904. 243.; Lándor 1911. R.: 82-85.; Művészet, 1914. 259.; Ybl 1953. 181.; Bakó 1993. 244. R: 245. A Kodály körönd Duna felőli oldalának déli részén áll Petschacher Gusztáv építésznek a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézete részére tervezett impozáns, U alakú bérháza. Az épület a Fővárosi Közmunka Tanács előírása szerint minden részletében a toszkán reneszánsz építészet jegyeit viseli magán, a homlokzati díszítés is ezt követi. A három emeletnyi falfelületet beborító ornamentális és figurális sgraffito díszítés egyrészt Rauscher Lajos, másrészt Székely Bertalan munkája. Az első emeleti ablakok között vörös mezőben allegorikus női alakok láthatók végig az egész homlokzaton. Felettük a második emelet szintjén az alakokhoz rendelt emblémák könnyítik az allegorikus figurák meghatározását. A nőalakokkal kapcsolatban azonban még nem sikerült semmiféle törvényszerűséget vagy kötött programrendszert felfedezni.

1 Az alakok meghatározásában a kezükben lévő tárgyak vajmi kevés segítséget nyújtanak. Egyes figurákról ugyan egyértelműen kiderül, hogy a múzsák vagy az erények közül valók, másoknál azonban még az attribútumként szolgáló tárgyat sem lehet bizonyosan felismerni. Ez mind az épületen látható kész ábrázolásokra, mind pedig az MNG Grafikai Osztályának tulajdonában' lévő 8 kis vázlatképre is érvényes. Hozzávetőleges meghatározásuk szerint: Terpszikhoré (lant), Kalliopé (könyv), Művészet (?), Kleio (trombita), Béke (hírnökpálca), Urania (éggömb), Igazságosság (kancsó), Értelem (sisak). H. O. 1 Köszönettel tartozom a Hild-Ybl alapítványnak, amiért Vén Zsuzsa: Budapest, Népköztársaság útja 88-90. című tudományos dokumentációját a rendelkezésemre bocsátotta. 1 Az Építészeti Múzeum tulajdonában 8 db 1:1 méretű szénrajz található (ltsz.: 72.032.2532), valamint további két szénrajz a BTM tulajdonában (ltsz.: 20562, 2056.3).