Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

Mária hatására Wesselényi a császár ellen fordult és 1665-ben a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyó szentgotthárdi béke és az osztrák csapatok visszaélései miatt összeesküvést szőtt ellene. 1667-ben bekövetkezett halála miatt a felelősségre vonást és a megtorlást elkerülte, de halála után a császáriak elfoglalták Murány várát, és számos terhelő bizonyítékot találtak az összeesküvőkre vonatkozóan - elsősorban Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc ellen -, így jórészt ezek alapján tartóztatták le és végeztették ki őket 1668-ban.

3 Murány várának császári kézre kerülése a történészeknél jobban érdekelte a költőket, így elsőként Gyöngyösi Istvánt, aki 1663 és 1667 között Wesselényi Ferenc titkáraként Murány várában tartózkodott és 1664-ben megírta a Marssal társalkodó Murányi Venus című hőskölteményét.

4 A világi barokk költészet első jelentős alkotásaként számontartott mű különlegessége, hogy a középpontban a szerelem alapján történő társválasztás áll, szemben a korábbi évszázadok óta nagy hagyománnyal bíró érdekházasság helyett.

5 A történet a 19. században Petőfi Sándor Szécsi Mária, majd Arany János Murány ostroma című eposzában jelenik meg ismét. Mindkét műben, de különösen Arany János eposzában a történet hangsúlyos eleme a szerelem, még pontosabban annak kibontakozása, s az érzelmek árnyalt, finom jellemzése. „Szép hölgye a várnak tűnődik magában, Nyugtalanul víraszt éji szobájában, S mintha tán szerelem ellen védné magát, Harczias pánczélban tölti az éjszakát. A képen Széchy Máriát éppen elgondolkodó, elmélázó tartásban látjuk, lelkiállapotát szemléletesen érezteti a kis Ámor, amint éppen a szerelem nyilát lövi ki felé. Páncélja még rajta van, de sisakját már ledobta, fekete haja sátorként hullik alá, s borítja be vállát. Kezében Wesselényi levelét szorongatja. Székely mintha Arany János leírását követte volna a szép várúrnő megfestésekor: „Kalpagát fejéről egy szögletbe dobta, Hollószin fürtéit körül leontotta. Hollószín fürtéi amint leomlanak, Elfödék pánczélját karcsú derekának, Mi az, a mi bántja: borzasztó félelem? Vagy sokáig szunnyadt, nem ismert szerelem?"

7 A festmény műfaját tekintve különleges helyet foglal el az életműben. Lehet történelmi életképként, de lehet illusztrációként is kezelni, hiszen nagy valószínűséggel Arany János költeménye ihlette. A kép keletkezésének idején Székely már a Nő élete-sorozat darabjait festi, és ez a mű jellegén, a női lélek problémáit boncolgató szemléletén érződik. A hangvétel lírai, az esemény ábrázolása teljesen háttérbe szorul, illetve - Ámor jelenlétével jelzésszerűvé válik, a kép - legjobb életképeihez hasonlóan: Boldog anya, Csónakázó szerelmesek - egy lelkiállapot, ezúttal szerelem érzésének kifejezésére vállalkozik. Művészi eszköztárának fontos része az irányított fény, amely csak annyit enged láttatni a képből, amennyi fontos az érzelmek megjelenítéséhez, valamint a fojtott, vörös alaptónus - életképfestészetének kedvelt alapszíne -, amely az érzelmi feszültség hatékonyabb kifejezését szolgája. A kép 1878-ban már készen volt, a Vasárnapi Újság tudósítása szerint ebben az évben bemutatta a párizsi világkiállításon.

8 A festmény végleges változata elkallódott, hollétéről nincs tudomásunk.

9 A kiállításunkon szereplő kép az egyik tanulmány, amely - fotó alapján azonosítva -, kompozíciójában megegyezik a véglegesével. B. Zs. 1 Magyarország története 1526-1868. Főszerkesztő: Pach Zsigmond Pál, Szerkesztő: R. Várkonyi Ágnes. Budapest, 1985. 899. 2 Pallas Magyar Lexikon. Budapest, 1888. 138. 3

Uo. 4 Mars és Vénusz társalkodásában több elemző Zrínyi és Wesselényi szövetségét vélte felfedezni, ti. a mű keletkezését követő évben már kialakul a Wesselényi-összeesküvés néven ismert szövetség I. Lipót ellen, Nádasdy Tamás, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc részvételével. A témához lásd bővebben: R. Várkonyi Ágnes: A rejtőzködő Murányi Vénusz. Budapest, 1987. 'Történeti előzménye a reformáció, amely lehetővé tette a kényszerházasság utólagos felbontását. A kor gondolkodása szerint az új kapcsolatrendszerben négy fő dolog van: az erkölcs, az érték, a szépség és a nemzet. Bővebben lásd: Agárdi Péter: Rendiség és esztétikum. Budapest, 1972. 180. 6 Arany János: Murány ostroma. In.: Arany János összes költői művei. Franklin-Társulat kiadása, é. n. 730. 7

Uo. 738. 8 A világkiállítás katalógusában nem szerepel a kép. ' A végleges változat adatai: olaj, vászon; 230x158 cm; j. n.; magántulajdon. Jelenleg ismeretlen helyen. Kiállítva: 1911 Székely I. terem 4. Variációi: IV. terem 24., 25., IX. terem 32., 35., XIV. terem 78. Az adatok hiányossága miatt azonosíthatatlan. További kiállítások a végleges változatra: 1935 Székely 1. terem 13.; 1955 Székely III. terem 19.