Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

Tanulmány A Murányi Vénusz című képhez, 1876 körül Studie zu dem Gemälde Venus von Murány, um 1876 Kréta, fedőfehér, papír; 448x305 mm J.n. MNG ltsz.: 1915-1473 Proveniencia: Lándor Tivadar ajándéka a Szépművészeti Múzeum számára 1915-ben. Kiállítva: irodalom: Vasárnapi Újság, 1866. március 25. 143.; Bakó 1982. 41. Úgy tűnik, Széchy Mária története a 19. század folyamán többször is az érdeklődés középpontjába került.

1 Gyöngyösi István (1629-1704) költő 1664-ben keletkezett elbeszélő költeményének, a Marssal Társalkodó Murányi Venusnak a hősnője rimaszécsi Széchy Mária, a murányi vár urának, Széchy Györgynek és homonnai Drugeth Máriának a leánya, aki Murány várában beleszeret az ostromló császári seregek vezérébe, Wesselényi Ferencbe. Nem tudható, hogy Székely érdeklődését mely konkrét esemény keltette fel, de valószínűnek tűnik, hogy a festő Gyöngyösi vagy Arany költeményéhez mintegy illusztrációként készítette azt a nagyméretű olajfestményt, amelyet Schauschek Árpád így ír le: „Rózsás felhőből száll le a kereveten ülő, fegyverzetéből félig kivetkőzött Széchy Máriához Amor s nyilával megérinti; Mária balkezében, melyre arcát támasztja, tartja Wesselényi levelét; merengve, habozva tekint maga elé...".

2 Ez a nagyméretű olajkép, amelyet Székely az 1878-as párizsi világkiállításon is bemutatott, életében nem talált vevőre, s azóta nem tudunk sorsáról. A hozzá készült olaj vázlaton (kat. sz.: 118.) kívül ez a rajz emlékeztet a műre. pj Q ' 1847-ben a Kisfaludy Társaság pályázatot írt ki Széchy Mária történetével foglalkozó költeményre. Ebből az alkalomból készült Arany János Murány ostroma című műve. Ismeretes, hogy Petőfi Sándor és Tompa Mihály is készültek a pályázatra. 1866-ban a Vasárnapi Újság több cikke is foglalkozik a Murányi Vénusz problémájával (március 11. 113.; április 1. 143), azonban nem derül ki, hogy minek kapcsán merült fel a téma. •Schauschek 1911. 48. 118. A Murányi Vénusz (tanulmány), 1878 előtt (Széchy Mária) Die Venus von Murány (Studie), vor 1878 (Mária Széchy) Olaj, vászon; 91x61 cm J. n. Győr, Xantus János Múzeum ltsz.: 65.1.6 Proveniencia: Kiállítva: Irodalom: A festmény Murány vár ostromának - irodalmi legendán alapuló - feldolgozása. A történészek az eseményt általában csak mint Wesselényi Ferenc híres murányi kalandját emlegetik.

1 A történet hiteles részeként tartják számon a vár 1644-es ostromát, amelyet az osztrák császári csapatok élén Wesselényi Ferenc vezetett, aki több hetes sikertelen támadás után - egy személyes találkozást követően - levélben megkérte a várat védő szép Széchy Mária kezét. A hölgy igent mondott és július 8-án - három nappal a leánykérés után - megtartották a lakodalmat. A vár így császári kézre került, és Wesselényi ezért a tettéért I. Lipóttól aranygyapjas rendet és nádori címet kapott.' Később azonban a továbbra is I. Rákóczi György oldalán álló Széchy