Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY
108. gódás jelenetei, ez pedig bevezető képe az anyaság örömeit és félelmeit feldolgozó jelenetsornak. Székely érdekes kompozíciós megoldást alkalmaz, a menyasszony háttal ül a nézőnek, az ablak felé fordul, és arcának merengő kifejezését csak tükörből láthatjuk. A tükör a Ledér nő élete-sorozatban gyakran előfordul, s ott elsősorban a negatív tulajdonságok - lustaság, kacérság - szemléletesebb kifejezését szolgálja. Itt a kompozíció egyensúlyának megtartásában van szerepe, és a valóságos világra nyíló ablak mellett, amolyan belső, a lélek rezdüléseit megláttató „ablak" funkcióját tölti be. B. Zs. '1911 Székely XIII. terem 21. Az 1955-ös kiállításon a 14. sz. alatti kép mérete nem egyezik, de a tulajdonos alapján azonosítható. A név a katalógusban tévesen Tapolánszky Dezső. Búcsúzás (vázlat), 1871 körül (a Nő élete-sorozat 3. darabja) (A búcsú) Abschied (Skizze), um 1871 (3. Bild aus der Folge Das Leben einer Frau) (Der Abschied) Olaj, karton; 33x43 cm j. n. MNG Letéti Gyűjtemény ltsz.: LU. 58.393 Proveniencia: Kiállítva: Irodalom: Nagy 1911. 6.; Bakó 1982. R.: kat.: 17. A búcsúzás az 191 l-es kiállítás katalógusában szereplő sorozatban a harmadik jelenet. A lépcsőfeljáró előtt sötétruhás nő borul az előtte térdeplő fekete ruhás férfi fölé. A búcsút őszintén, kevés magyarázó részlettel, tömören fogalmazza meg Székely, ismét bizonyítva, hogy az emberi érzelmek mesteri tolmácsolója. Az olajvázlat egyik variációja megjelent a Vasárnapi Újságban, és szintén csak reprodukcióról ismert egy harmadik változat is, amelyen világosan kivehető, hogy a búcsúzó férfi lovon ül, s a következő jelenetből már ennek okát is megtudhatjuk, hiszen a sorozat következő darabja a Csatatéren címet viseli. ' B. Zs. 1 Éber 1900. R.: 168. Ezt a variációt az MNG fotóarchívumában fénykép is őrzi. Lásd még: 1911 Székely XIII. terem 17.