Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY
75. Eötvös József arcképe, 1867 és 1871 között Bildnis des József Eötvös, zwischen 1867 und 1871 Olaj, vászon; 72 x 63 cm j. n. Országos Pedagógiai Inlézet ltsz.: 71.1.1 Proveniencia: Návay Ilona tulajdonából 1971-ben. Kiállítva: 1971-től Ercsi, Eötvös Emlékház állandó kiállítás. Irodalom: Eötvös József Székely egyik legjelentősebb támogatója volt. Különösen Münchenből való hazatérése után segítette a festőt, de már Székely müncheni tanulóévei alatt is ismerték egymást. 1 Székely feljegyzéseiből tudjuk, hogy Eötvös és Rosty Pál révén arcképmegrendelésekhez jutott. Adataink vannak arról, hogy Eötvös József arcképét több példányban is megfestette. 2 Egyik ezek közül a szóban forgó arckép, mely az Eötvös család egyik tagja, Návay Ilona szerint a család megrendelésére készült 1867 és 1871 között. A festmény a romantika stílusjegyeit viselő, az arcra összpontosító mellkép, lírai hangvétellel, de tárgyilagos karakterábrázolással. Eötvös József (1813-1871) politikus, jogtudós, író, költő. 1826 és 1831 között a pesti egyetem joghallgatója, 1836-ban az udvari kancellárián fogalmazó. A reformországgyűlések résztvevője és lelkes szónoka, az 1848-as első független, felelős kormányban a vallás- és közoktatási miniszteri tárca betöltője. 1848 őszén családjával együtt Münchenbe menekült, 1853-tól ismét Budán élt. Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával együtt tevékenyen vett részt az 1867-es kiegyezés létrehozásában, és az új minisztériumban ismét a vallás- és közoktatási miniszteri tárcát kapta. Megalkotta az általános és kötelező népoktatásról szóló törvényt, igen sokat tett a népiskolai illetve a közép- és felső iskolák reformjáért. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, 1855-ben másodelnöke, 1870-től elnöke. Számos politikai-történeti munka szerzője, legjelentősebb A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (Bécs, 1851; Pest, 1854). Legismertebb szépirodalmi munkái: A Karthausi, 1839-41, A jalu jegyzője, 1845, Magyarország 1514-ben, 1847. Költeményei a korabeli folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. B. Zs. 1 Töredék levél. MTA Kézirattára MS 5005/m. Közli: Büky 1962. 5.; Dobai 1956. 115. két levelet ismertet, amelyeket Eötvös írt Székelynek, s amelyek akkor őzv. Lándor Tivadamé tulajdonában voltak. 2 Az MTA megrendelésére 1871-ben. Divald 1917. 64.; A balatonfüredi Szeretetház számára 1871-ben. Vasárnapi Újság, 1871. június 4. 297. A kép holléte ismeretlen.; A Nemzeti Múzeum számára is készült egy kép 1871-ben. Vasárnapi Újság, 1871. május 7. 24. A kép holléte ismeretlen. Adataink vannak arról, hogy az 191 l-es és az 1935-ös kiállításon szerepelt egy Eötvösportré mint a Képzőművészeti Főiskola tulajdona (1911 Székely X. terem 11. és 1935 Székely I. terem 2.). A kép holléte ismeretlen.