Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

73. Kelety Gusztávné portréja, 1870 körül Bildnis der Frau Gusztáv Kelety, um 1870 Olaj, vászon; 112x84 cm J.n. Magántulajdon Proveniencia: Kelety Gusztávné, Kelety Jolán, Behmann Alfonzné, Dorotheumaukció, jelenlegi tulajdonos. Kiállítva: 1911 Székely I. terem 5.; 1955 Székely III. terem 21.; 1994 Dorotheumaukció 392. Irodalom: A festmény stílusát tekintve a biedermeier arcképfestészet hagyományaihoz kötődik, de romantikus attitűddel. Különösen gondos a ruha csipke zetének kidolgozása, amely a biedermeier öröksége, míg a sötét-világos színek ellentéte, az arc, a kezek hangsúlyozása a romantika jellemző vonása. A kép Kelety (Keleti) Gusztáv festő ifjú feleségét ábrázolja. Kelety Gusztáv (1834-1902) a 19. század magyar festészetét meghatározó személyiség volt. 1871-től a Mintarajztanoda (a Képzőművészeti Főiskola elődje) tanára, de neve ismert volt szigorú művészeti kritikái és romantikus tájképei révén is. Kelety kezdetben segítette és támogatta Székelyt, mint induló festőt, később azonban - tanártársaként - már több nézeteltérés volt köztük oktatási kérdések miatt. Kelety halála után Székely lett a Képzőművészeti Főiskola igazgatója, és több elképzelését sikerült megvalósítania. A kép érdekessége, hogy Kelety Géza - Kelety Gusztáv fia - közlése szerint a csipkét Makart festette, aki akkoriban Pesten járt.

1 Az időpont 1870 körül lehetett, amikor kifejezetten Székely látogatására érkezett Pestre, Lenbach társaságában, és ittléte során meglátogatta az Esterházy Képtárat is.

; Székely és Makart baráti kapcsolatáról egy adoma is ismert, miszerint Székely kitűnő sakktudásával megverte Makartot, aki így a fogadásuk tétjeként, kénytelen-kelletlen levágatta a bal kisujj án lévő, botrányosan hosszú körmöt, és ezt művésztársai nagy örömmel fogadták.

3 B. Zs. ' Lásd: MNG Nyilvántartási Osztály: K.e. 52.1. : A képtár 1870-ig működött, ekkor az állam megvásárolta, és 1871-ben beolvadt az Országos Képtárba. így tehát a látogatás és a kép keletkezése 1870 körűire tehető. ! Az adomát Kacziány Ödön közli, az előbbi adattal együtt. Kacziány Ödön: Makart korszaka Bécsben. Művészet, 1912. 11, évf. 55.