Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

70. Lovaggáütés (vázlat), 1867 (Aranysarkantyús vitézek felavatása; I. Ferenc József aranysarkantyús vitézeket avat) Der Ritterschlag (Skizze), 1867 Olaj, vászon; 39,5x58 cm J. n. MNG ltsz.: 51.88 Proveniencia: Pulszky Károly ajándéka 1893-ban a Történelmi Képcsarnoknak. 1951-től Szépművészeti Múzeum. Kiállítva: 1900 Székely 56.; 1911 Székely IV. terem 3.; 1935 Bécs; 1935 Székely I. terem 3.; 1955 Székely II. terem 26.; 1984 GrafenegglI. 21. 19.;1991 Eisenstadt 53.; 1992 MNM 3. 10. 41. Irodalom: Vasárnapi Újság, 1867. október 20. 14. évf. 42. sz. 520.; Vasárnapi Újság, 1891. augusztus 16. 38. évf. 33. sz. 540.; Magyar Történelmi Képcsarnok lajstroma 1907. 7.; SZMÁJ 1915. V. kötet 6.; Haulisch 1964. 19., 21.; Bakó 1982. 33.; Zsuzsanna Bakó: Bertalan Székely: Der Ritterschlag. In: 1991 Eisenstadt (kiállítási katalógus) 53.; Bakó 1997. 118., 122. A festmény a koronázási ünnepségso­rozatból a királyi hatalom gyakorlásá­nak egyik mozzanatát, a lovaggáütést jeleníti meg. Az esemény a budavári Helyőrségi templomban történik. A tró­nus előtt a király Szent István kardjá­val az előtte térdelő vitézt aranysar­kantyús vitézzé avatja. Körülötte egy­házi és világi főméltóságok, az ország tíz zászlóvivője, a lépcső alján hírnö­kök, az országgyűlés mindkét házának tagjai és vendégek. Az esemény ismét zárt térben zajlik, de a néző ezúttal is a festővel együtt távolról, mintegy kívül­ről szemléli az eseményeket. A pasztó­zus, oldott festésmód és az egy alap­színre hangolt komponálás gyakori és kedvelt módszere volt Székelynek, kü­lönösen a vázlatok esetében. A vöröses alaptónus visszatér, s ezáltal a hangu­lat bensőségesebbé válik. A terem vé­gében lévő ablakokon beáradó fény - csakúgy mint a Koronázás jelenetén ­a hatást felerősíti, kiemeli a jelenet ün­nepélyességét és komolyságát. B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents