Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

munkájára és a kép jelenete közötti hasonlóságra, valamint Orlai elemzésére lásd: Szvoboda 1994. 174. 6 Orlai 1861. 7 MNG Adattár, ltsz.: MM. A. 2146/1927. 11 Madarász „Zrínyi Ilonája" és Székely „II. Lajos holttestének föltalálása". Kritikai Lapok, 1862. március 1. 30. " Az első vázlat már 1857-ben készen volt - lásd tanulmány - de a végleges kivitel elkészülésének időpontja Székely feljegyzései alapján 1860: „...1859 őszén Münchenbe mehettem, hol Professzor Piloty mesteriskolájában elkészítettem 'II. Lajos holttestének megtalálását' - 1860." Lásd: Székely 1962. 37-38. Máshelyütt is úgy írja, hogy eleinte nem jutott be Pilotyhoz, így műtermet bérelt és csak decemberben ürült egy hely az akadémiai műteremben. Ez a feljegyzés évszám nélküli, de az akadémia felvételi naplójában a felvétel időpontjához (1860. november 13.) van beírva, így a megjegyzése - „Decemberben megnyílt egy

7 hely az akadémiai műteremben és én odaköltözhettem. II. Lajos kartonját vászonra rajzoltam." - valószínűleg már az 1860-as évekre vonatkozik. Székely 1962. 42. "' Vasárnapi Újság, 1861. július 7. 317. 28. Önarckép, I860 Selbstbildnis, I860 Olaj, vászon; 61x47,5 cm J. n. MNG ltsz.: 7588 Proveniencia: Ernst Lajos tulajdona 1939-ig, majd a VKM ajándékaként került a Szépművészeti Múzeumba 1939-ben. Kiállítva: 1900 Székely 30.;1911 Székely I. terem 7. R.: 1.; 1935 Székely I. terem 7. R.: 1.; 1939. "január Magyar Királyi Postatakarék aukció 516.; 1955 Székely 1. terem 16. R.:L; 1971 Képzőművészeti Főiskola; 1976-tól MNG állandó kiállítás; 1995 München 1. R.: 51. Irodalom: Esztegár 1898. 722.; Hock 1900. 331.; Lyka 1900. 137.; Lándor 1905a. 858.; Dömötör 1910. 127., 131.; Farkas 1910. 721.; Farkas 1911. 102.; Nagy 1911. 5.; Nagy 1911. Élet 227.; Bölöni 1911. 78.; Elek 1928. 343.; Szentiványi 1935. 778.; Genthon 1935. 93. R.:15.; Petrovics 1935. 898.; Jajczay 1936. 136-137.; Farkas 1936a. 60.; Dénes 1936. 15.; Farkas 1937. R. 779.; Oroszlán 1941. 206.; Végvári 1955. 489-490.; Pataky 1955. 252.; Bencze 1955. 2053.; Farkas 1955. R.: 205.; Dobai 1956. 103. R.; Kapós 1956. 343.; Pataky 1960. 21.; Haulisch 1964. 12.; Perneczky 1970. 23.; Pogány 1970. 14., 25.; Bakó 1982. 21. R.: 1. tábla; Lyka 1.982. R.: 29.; Szabó 1985. 225. R.:196.; Zsuzsanna Bakó: Bertalan Székely: Selbstbildnis. 1995 München (kiállítási katalógus) 50. A kép a szakirodalom túlnyomó többségének véleménye szerint Székely müncheni tartózkodásának első tanulmányi esztendejében készült.

1 A festmény az arcban kifejezett jellemre koncentráló képtípus nagyszerű példája. A művész az önismeret mélységével tettre kész, tervekkel teli, elszánt ifjúnak mutatja önmagát, Petrovics Elek szavaival élve: „.. .mesteri tudását úgy ragyogtatja, hogy az érzés melegéből semmi sem megy veszendőbe."

2 A művészi előadásmód keresetlen közvetlensége, a karakter által közvetített szellemi erő sugárzása szinte lebilincseli a nézőt. Az erős érzelmi telítettség és romantikus ihletettség ugyanakkor realista látásmóddal, szépítés nélküli tárgyilagossággal párosul. A kép vonzerejét éppen ez a kettősség adja, az „ideál" és a „reál" tökéletes harmóniája. A festmény a szakirodalom egyöntetű, egybehangzó véleménye szerint az egész életmű - és sokak szerint az egész magyar arcképfestészet - legértékesebb gyöngyszeme. B. Zs. ' Palágyi 1910. 39. Palágyi szerint a kép még Bécsben készült és Rahl hatását tükrözi. Ezt a véleményt a későbbiekben már senki sem fogadja el, és minden szakíró a müncheni keletkezés mellett foglal állást. 2 Petrovics 1936. 6.