Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN KIÁLLÍTOTT MŰVEI/DIE AUSGESTELLTEN WERKE VON BERTALAN SZÉKELY

Folyóparti fák füzessel, 1850-es évek Bäume am Flußufer, 1850er Jahre Olaj, papír; 54x65,5 cm j.n. Hátoldalán az 191 l-es kiállítás cédulája szám nélkül MNG ltsz.: 55.178 Proveniencia: feltételezhetően 1911-ben már Wolfner-gyűjtemény (1361. sz.), majd onnan MNG.

1 Kiállítva: 1911 Székely X. terem 15—20-ig bármelyik lehet

1

; 1975 Székely Szada; 1975 Székely Irodalom: Dobai 1956. 113. A festmény a kat. sz.: 15. (Alkonyi táj) kisméretű variánsa. Minden bizonnyal szintén az 1850-es években készült. Ez a festmény segített a kat. sz.: 15. című kép attribuálásában és datá17. Másolat Rembrandt Harmensz van Rijn Sámson esküvője című képe után, 1859 Kopie nach Rembrandt Harmensz van Rijn: Samsons Hochzeit, 1859 Akvarell, ceruza, papír; 128x184 mm j.n. MNG ltsz.: 1955-5655 Proveniencia: magántulajdonból került a Fővárosi Képtárhoz, ahonnan 1955-ben a Szépművészeti Múzeum vette át. lásában, mivel a kompozíció és a stílus azonos. A Kolozsvárott lévő festménynyel együtt e témának összesen három variánsa ismert. B. Zs. Kiállítva: 1911 Székely XVI. terem 61.; 1955 Székely VIII. terem 22. Irodalom: Dobai 1955. 366. Székely Bertalan már bécsi tanulóéveinek első szakaszában, valószínűleg 1853 körül (ld. idézet) másolni kezdte a régi nagy mesterek alkotásait, grafikákat és olajfestményeket egyaránt. Először az Albertinában, később Pesten, s tanulmányútjai során sem hagyott fel ezzel a tevékenységgel. Célja az volt, hogy a nagy barokk mesterek rajztechnikáját követve képes legyen néhány vonallal, néhány színfolttal visszaadni a természetben látott jelenségeket. „Már 18 éves koromban (...) Führtch

1 tanácsára, akt egy ajánló levelet adott e czélra, az Albertinában levő kézirajzokat másoltam, de inkább úgy, hogy egyet többször (...) a collégák nem rajzoltak régi mesterek után."

2 Ugyanezen a helyen szinte megelégedetten írja: „Mindaddig másoltam egyet, míg úgyszólván azt könyv nélkül is tudtam. (...) Ha egy szemet, orrot, vagy fület nem értettem, lerajzoltam többször is, míg megértettem, hogy ez az eljárás a haladás szempontjából a legrövidebb. így egyszersmind megtanultam gyorsan vázolni." 1 A régi katalógusok pontatlansága miatt csak feltételezhető, hogy a kép az 191 l-es kiállításon szerepelt Wolfner Gyula gyűjteményének jegyzékében, ahol négy darab hasonló című festmény is található a 35-36. oldalon. Az 1850-es évek végén Székely Erdélyben és Csehországban tartózkodott, sokat utazott, megbízásai különböző helyekre szólították. 1859 szeptemberétől a müncheni akadémián tanult; előtte nyáron azonban még ellátogatott Drezdába.

3 Az itt töltött időszak, illetve a Zwingerben tett látogatások eredményei az Ifjúkori naplóban olvasható képelemzések (107-111. oldal). Ezek 1859. júniusi dátum alatt német nyelven Rubens, Tiziano, Correggto, Holbein, Rembrandt, Van Dyck képeinek leírásai. Rajz vagy vázlat ezek között nem szerepel, mint ahogy az sem tudható, hogy ezen a kis akvarellen kívül, amelynek eredetije a drezdai képtárban található, készített-e a Zwingerben még további másolatokat is. Rembrandt műve 1638-ban keletkezett, Sámson esküvőjének azt a jelenetét ábrázolja, amelyben Sámson felteszi találós kérdését kísérőinek, a násznépnek (Bír. 14. 12-20.). H. O. 1 Josef von Führich (1800-1876) a nazarénus mozgalom legjelentősebb osztrák képviselője, a bécsi akadémián a történelmi festészeti komponálás professzora 1840 és 1851 között. ' Hogyan jöttem az általam használt módszerhez MNG Adattár ltsz.: 20701/1980.; Dobai 1956. 112. 22. sz. jegyzet. 5 Vasárnapi Újság, 1866. július 1. 310.