Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Iparművészet

Díszüveg, 1897 (üveg az Andrássy-ebédlőből) Glass vase, 1897 Színtelen, lángnál formált üveg; magasság: 17 cm, talpátmérő: 8,5 cm, szájátmérő: 5 cm Kivitelezés: Friedrich Zitzmann, Wiesbaden J. n. Iparművészeti Múzeum ltsz.: 58.145.1 Proueniencia: Kiállítva: 1898 Iparművészeti Múzeum; 1898 Rippl; 1898 Iparművészeti Múzeum Karácsonyi Kiállítás; 1902 Rippl; 1915 Rippl 4L; 1928 Rippl; 1959 Iparművészeti Múzeum; 1980 Iparművészeti Múzeum Irodalom: Diener-Dénes József: A Magyar Iparművészeti Társulat Karácsonyi Kiállítása. Magyar Iparművészet, 1899.; Balogh 1963. 180. R.: 180. (Díszüveg az Andrássy-ebédlő számára); R.: 186.; Bernáth 1976. R.: 104.; Szabadi 1979; Szabadi 1980; Bernáth 1981. R.: 1970.; Keserű 1982. R.: 40. Több, színtelen üvegcsőből fújt, formált és még melegen összeillesztett darabból alakították ki a leveles tulipánszálra emlékeztető kelyhet. Szabálytalanul kerek talpból emelkedik az üreges, elferdülő szár; középtájához tapad a szintén üreges, a végén lehajlított és összezáruló levél. A virágkehely közel szabályos geometrikus forma, a kitáguló üvegfal itt teljesen elvékonyodik. A puhán, gömbölydeden megformált, szinte anyagtalan test, az instabil állás különös, irreális hatást kelt. A Magyar Iparművészeti Társulat 1898. évi Karácsonyi Kiállításán a tálalószekrény középső részének polcán álltak ilyen üvegtulipánok, jobbról is, balról is harmadikként, a hét üveg sorában.' (Lásd Prékopa Ágnes tanulmánya 12. sz. kép.) Rippl-Rónai üvegkollekciójának archív fotóján a 7. sz. modellel azonosítható.

2 Ezen, az Iparművészeti Múzeumnak elküldött fényképfelvételen (1898 1/1. dátumozással!) használati poharak a 2. és 20. számmal megjelölt modellek, egyszálas virágtartóként azonosíthatjuk az 1., 10., 13., 14. számmal megjelölteket, gyertyatartóknak látszanak a 4., 6., 8., 11., 12., 15., 16., 18., 19., 21. számúak és asztaldíszeknek a 3., 5., 7., 9., 17. számúak. Ez utóbbiak közül egyértelműen virág formája csupán a 7. számúnak van. A szép és költői tulipántervek üvegből nem készültek el! Lásd: BTM ltsz.: KM 69.17.6. A MNG még további négy eredeti tus-tervrajzot is őriz,

3 azokról az öblös-gömbös tárgyakról, amelyeket a Dekorative Kunst / LArt Décoratif folyóirat reprodukál 1898-ban, a két párizsi jóbarát, Rippl-Rónai és Pitcairn Knowles üvegeit ismertető cikke mellé.

4 A „gyakorlati életben nem használható üvegek" nem arattak sikert, sem Andrássy grófnál, sem a budapesti, sem a berlini kiállításon, de a műkereskedő Keller és Reiner cégnél sem, amely Kari Koepping bravúros, szintén a wiesbadeni Zitzmann üvegfúvó mester által kivitelezett tulipánüvegeinek forgalmazására kötött szerződést. Sőt, homályosan, de komoly incidensre utal RipplRónai egyik levele; Julius Meier-Graefe pártoló barátságát is elveszítette az üvegmunkák körüli bonyodalmakban.

5 Azt azonban el kell ismernünk, hogy az esztétikai és gyakorlati hiányosságoktól függetlenül Rippl-Rónainak van egy óriási érdeme: valóban feltalálta a művészi anyag kísérleteket. Az anyag lelke bűvölte el, minden jelentés és gyakorlatiasság nélkül. 1899-ben Rippl-Rónai az Andrássy-ebédlő számára megtervezte a használati pohárkészleteket is - a fennmaradt, a MNG Adattárában megőrzött eredeti tervrajzok tanúsága szerint.

6 Cs. É. 1 Magyar Iparművészet, 1899. R.: 47. 2 Iparművészeti Múzeum Adattár, ltsz.: FLT 16748. Kat. sz.: 234. 1. sz. kép. 3 MNG Adattár, ltsz.: 5118-1-173. 1898 januárra tehető rajzok. 4 Dekorative Kunst, II. Jahrgang 3. 102. R.: 131., illetve LArt Décoratif, 1898. Nr. 3. D Rippl-Rónai 1957. 64. 90.: „...a gróf eleinte ellenezte terveimet, mert nem tartotta őket a „gyakorlati életben" használhatónak. Mégis ezek szerint készültek a használatra alkalmas üvegpoharak, s bizony magamnak is kedvem telt bennük." A budapesti bemutatkozás az Iparművészeti Múzeumban becsmérlő hangú kritikát váltott ki. Mihalik József: Az Iparművészeti Múzeum tavaszi nemzetközi kiállítása. Magyar Iparművészet, 1897-1898. 287-288.; Balogh 1964. 269.: (Rippl-Rónai József levele Ödönnek) „...a Keller és a Reiner ház velem szerződést akart kötni üvegeim miatt, de Koepping javára dőlt el a dolog. Köztem és a K. R. között és az én közbenjáróm között (= MeierGraefe, a LArt Décoratif című lap szerkesztője - a szerző) differenciák merültek föl - úgy, hogy mindenki haragudott." 6 MNG Adattár, ltsz.: 5118-1-133, 135, 137-139, 143.