Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - Iparművészet
Az akvarellel jelzett színek visszafogottak; meleg nyárvégi kertet idéznek, a még nyíló virágok felett színesedő lombokkal, nyílt kék éggel. A sárgák, a zöldek, a barnák és a pirosak nem harsogják túl egymást, a hasonló tónusok miatt a képen szinte remeg a levegő. A színes üvegablaknak ez a terve 1899 márciusára készült el Neuillyben 2 . Nagyméretű kartont is rajzolt ezután Rippl-Rónai, amely a kivitelezést bizonyára megkönnyítette, a vitákat megelőzte. 3 Budapesten, Róth Miksa műhelyében valósították meg a három függőleges és egy vízszintes osztással kissé megváltoztatott, végleges tervet, részben a New York-i Tiffany cég által gyártott színes üvegből, részben színes katedráiüvegből. A terven jelzett apró osztások a katedráiüvegen csak festettek. A nagy műből csak a felső, keskeny egységek maradtak meg másodlagos helyükön, a tiszadobi volt Andrássy kastélyban - restaurálásra, kiegészítésre várva. 4 A rózsakert és a park fái hasonlatosak lehettek valamennyi kastélykertben, ahol csak vendégeskedett, festett Rippl-Rónai. A meghatározó élményt talán mégis a tőketerebesi meghívások jelentették. A MNG-ban őrzik, és szőnyegtervként tartják számon azt a grafikát, amely a Tőketerebesi kastély címet viseli és amelynek ábrázolásában az ebédlő üvegfestményének helyszínére, szinte előképére ismerhetünk. 5 . Rippl-Rónai életében és ceuvre-jében, tőketerebesi látogatásai és az Andrássy-ebédlő megalkotása során a „kastély-kert" a „földi paradicsomkert" lett - és az is maradt évtized múltával is. Andrássy Tivadar pedig, a mecénás-megrendelő kétszeresen otthonosan érezhette magát családtagjaival, vendégeivel együtt az ismerős látvánnyal megjelenített, általános jellegűvé tett, otthoni-itthoni „kertben". Cs. É. 1 Az ebédlőteremnek három különálló ablaka volt eredetileg, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum tulajdonában lévő tollrajz tanúsága és az épület 1910. évi átalakítási alaprajzaiból kikövetkeztethetően (Fővárosi Tervtár Hrsz.: 14411). Ritoók Pál kutatási eredményei. 2 Balogh 1964. 269-270. Publikálja Rippl-Rónai József öccséhez, Ödönhöz írt 1899. évi vonatkozó leveleit. Kiemelések: március 18.: „Most dolgozom az Andrássy-féle nagy ablak-cartonon - kisebb méretben már teljesen kész (...) Én sem tudom, hogy kire bizzam majd a kivitelt! Ha Róthra kell bíznom - más magyar vállalkozó hiányában én is kételkedem a sikerben, ha csak magam nem őrizhetem ellen. (...)"; május 30.: „...A napokban beküldőm Andrássyéknak cartonjaimat az ablakra nézve. Ha elfogadtatik úgy az én munkálkodásom is be lenne fejezve."; június 25.: „Andrássy még nem írt, hogy beválik-e az ablakkarton..."; december 27.: „Andrássyék nem is válaszolnak levelemre, úri szokásnak beválik, de nekem nem tetszik. Az új ablakkartonokért 800 Ft-ot kértem (12 négyzetméter). A régi visszamaradt ebédlő honorárium 2.700 Ft-tal az egész most 3.500 forintot tesz ki...". 3 A nagyméretű kivitelezési karton a Merkur-palotában rendezett kiállítás következményeként semmisült meg. Balogh 1964. 270. Rippl-Rónai levélidézet 1903. január 11.: „...3 rajzáldozat van: a nagy Andrássyféle ablakkarton, a Tehéncsorda (decoratív rajz) és a Realizmus és Idealizmus kartonja, - tönkre szaggatták. Alig van nyoma. Vége." 4 Bemutatta: MTV „Elrabolt műkincsek sorozat" V rész, „Pillanatok az Andrássy gyűjtemények történetéből." Szerkesztő: Kemács Gabriella; rendező: B. Farkas Tamás; szakértő: Mravik László. 1994. 5 MMG ltsz.: 1933-2290. 219. Lámpások terve, 1897-1898 (Lámpatervek) Design for chandeliers, 1897-1898 Ceruzarajz, tus, toll, akvarell, papír; 218x175 mm J. középen I.: monogram Felirat: ceruzával a lámpák alatt számok, balról jobbra 7,8,9; j. 1.: Fayence (?) vas Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum ltsz.: 55.83 (régi ltsz.: 559-7639-494) Proueniencia: Rippl-Rónai Ödön gyűjteményéből. Kiállítua: Irodalom: Balogh 1963. R.: 185. (Lámpateruek) Rippl-Rónai a papírlapra, sötétbarna tussal, három különféle, gyertyával világító mennyezeti lámpát rajzolt, akvarellel jelezve a képzelt színhatást. Önmagukban az ábrák - további, szóbeli instrukciók nélkül - ez esetben sem elegendőek a kivitelezéshez, de a tárgy művészi megjelenését teljes mértékben érzékeltetik. Vasláncon függenek, feltehetően vas montírozásúak a színesen festett, a felirat szerint fajanszból formált, de színes üvegből is elkészíthető lámpatestek. Aljuk közepéről ágaznak el a kovácsoltvas lámpakarok, amelyek szabálytalanul felfelé indázó gyertyatartókban folytatódnak. A bal oldali lámpán a két kar tökformát fog közre, a középső lámpatest sátortetős kocka formájú, négykarú. A jobb szélső a legbonyolultabb. Alul, a lámpa fel-le húzását szolgáló fogó mellett két kar ágazik el, fent, a háromrészes puha-gömbölyded fajanszforma felett szintén szétnyílik két égő gyertyás kar. A sárga-zöld, piros-zöld-kék, sárga-zöld-rózsaszín mintázatok szabály-
