Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Rajzok és sokszorosított grafikák

A kompozíciót megelőlegezi az a Miss Duncant

2 ábrázoló pasztellkép, ahol Isadora Duncan táncoló alakjának három mozdulata került egymás mellé. A Hárman című rajz előképül szolgált Rippl-Rónai néhány 1911-12-ben festett olajkompozíciójához, az ún. projektumokhoz, amilyen a Modeiljeim kaposvári kertemben (kat. sz.: 107.), a Park aktokkal (kat. sz.: 106.) és a Festés közben (kat. sz.: 107. 1. kép). Azonban már maga a rajz sem közvetlenül a natura alapján készült vázlat, hanem több képi előzmény alapján jött létre. A középső alakról tudjuk, hogy Fenella Lowellről

3 készült. A művésznő 1910 derekán érkezett Párizsból a Róma-villába, és ittléte alatt Rippl-Rónai aktmodellje volt. Nemcsak rajzolta és festette őt, hanem Máté Olga 1. Rippl-Rónai József: Három akt, 1910-1911. MNG, Grafikai Osztály j Three nudes, 1910-11

. Hungarian National Gallery, Collection of Drawings and Prints fotóművésznőtől aktfotót rendelt meg Rippl a feltehetően maga által beállított modellről.

4 Végül többféle mozdulatkészlet alapján készítette el a Hárman című rajzát. Rippl-Rónai életművében fontos műfaj volt a rajz. Lehetőséget adott a művésznek a képpel való kísérletezésre, hogy valami újat hozzon létre a kép „elrontásával". A rajz szerepe nála talán a fotográfiáéhoz hasonlítható, ha figyelembe vesszük, amit Rippl-Rónai a képek elrontásáról ír Degas fotóival kapcsolatban: amikor Degas majdnem elvesztette szeme világát, „a legfervensebb módon neki állt a fotografálásnak, de teljesen művészi értelemben... Hallottam sokszor, hogy csodaképek ezek a felvételek (...) Meg tudom érteni a szép -úgynevezett elrontott lemezek - szeretetét, mert ezeket -jóval előtte - magam is csináltam és csináltattam."

5 A Hárman című rajz vaskos tollvonásokkal van felvázolva; az újra- és újrajavított vonalak, az esetlegességet jelző és a formákat átfedő képkivágat jellemzik. A három mozdulatforma leképezése azt érezteti, hogy nemcsak a mozgásfázisok, hanem egyben az alkotófolyamat rögzítése, a kép problémája foglalkoztatta itt Rippl-Rónait. I. Gy. ' A Könyves Kálmán Műkiadó igazgatóságának tagja volt 1898-tól Révai Ödön, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet társigazgatója, a mű első tulajdonosa. Vö. Szurcsikné Molnár Erika: A Könyves Kálmán műintézet tevékenységének története. In: Ars Hungarica, 1985. 2. szám 161-162. 2 Egykor Petrovics Elek tulajdona. Vö. A Ház (1910. 3. szám) és a Magyar Nyomdászat (1910. 223.) című folyóirat közölte Rippl-Rónai Isadora Duncan három mozdulatáról készült képét, ahol a mozdulatokat halmozó képi motívumot felirat jelzi lent jobbra: Szoknyás táncoló nő, háromszor. Vö. még: Genthon MTA MKCS-C-I-36/2499. Lásd: Csorba Csilla tanulmányának 16. képét. 3 Fenelláról vö. kat. sz. 107. 1. sz. jegyzet. Anella a következőket írja a modellről: „Aktot róla csak a műteremben festett vagy rajzolt, és ezeket később (...) azután beállította azokba a kerti jelenetekbe..." Vö. Horváth 1995. 55. 4 Vö. Máté Olga Fenelláról készült fotóját, amelyet feltehetőleg e rajz előképeként már felhasznált a művész. A fotó lelőhelye: MHG Adattár, ltsz.: 9311/1958. Máté Olga szárazpecsétjével. Vétel a művésznőtől. Lásd még E. Csorba Csilla: A kísérletezéstől az önmegvalósításig. Magyar női fotográfusok a századfordulón. In: Fotóművészet 1997. 3-4. sz. 50-56. 5 Rippl-Rónai József: Degas apró emlékeimben. In: Nyugat, 1917. II. köt. 631. (Kiemelés tőlem - a szerző.)