Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Rajzok és sokszorosított grafikák

nyezetben való megörökítése. A hortus conclusus e 19. század végi mása a színhelye Rippl-Rónai négy litográfiájának is. A virágba borult kert intim világában jelennek meg szinte testetlenné szublimált nőalakjai. Sem a kontúrok közé zárt, kétdimenziós testüknek, sem a hátteret alkotó, szinte tapétává stilizált, kétdimenziós hatású táji elemeknek nincsen közük a természet naturalista ábrázolásához. A finom színharmóniával szőtt, természettől kölcsönzött motívumok érzékletesen közvetítik a vers, illetve a művész hangulatát. Whistler, akinek hatása a korszak és így Rippl művészetében is oly sokrétűen mutatkozik meg,

4 így írt a természetábrázolás módszeréről: „A természetben megvan a kép minden eleme, a színek és formák, csakúgy, mint ahogyan a zongora klaviatúrájában is megvan minden zenei hang. De a művész arra született, hogy kiemeljen és válasszon, és úgy csoportosítsa tudományával ezeket az elemeket, hogy az eredmény szép legyen - mint ahogy a zenész gyűjti össze a hangokat, és addig formálja a húrokat, amíg a káoszból dicsőséges harmóniát teremt."

5 Ez a szemlélet hatja át a Les Vierges gyümölcsöskertben sétáló, a virágzó fák között lágyan hajladozó nőalakjait is. Az illusztrációk nem a természet látványán alapulnak, hanem a „természetben előforduló dolgok közvetlen inspirációi révén"

6 keletkeztek. Rippl-Rónai gondolatai, amelyeket az illusztrációk elkészülte előtt egy évvel keletkezett írásában fejtett ki, egybehangzanak Whistler fenti elméletével. A művészet és természet közötti kapcsolatról szólva a festő a realizmus, „a természet szolgalelkű másolói" ellen kelt ki, és egyben a japán művészetnek a korabeli európai festészetre gyakorolt hatását hangsúlyozza, példaként Manet-t, Degas-t és Puvis de Chavannes-t említve. „Céljuk folyton a természetre emlékeztetni, és arról nyújtani ideát. Ezt meg is tudják oldani, mert erre disztingvált gondolataikkal, eszközeik és festékeik segítségével teljesen képesek. Ok sohasem igyekeznek műveiket a természet mellé állítani, mint azt Bastien-Lepage akarta tenni. Mert tudják - amiről különben a japánok, kínaiak s az olasz primitivisták révén már régen meggyőződhettünk volna -, hogy amíg a fának minden levelét, míg az embernek minden szál haját meg nem festik, mind az, amit csinálnak, nem természetes."

7 Míg Rippl kilencvenes években készült tusrajzai esetében, érdekes módon, nem érhető tetten a japán kalligrafikus technika hatása, addig a Les Vierges lapjain és a hozzá kapcsolódó akvarell- és tusfestményeken a formákat szintetizáló kontúr a kép legfontosabb rendezőelvévé válik. Szintén a japán metszetek hatására vall, hogy a litográfiákon a színek harmóniája egy-két szín finom árnyalatainak átmenetére alapul. „Az ínyenc élvezése érzik abban, ahogy mindig más és más színekkel próbálgatja, hol csak a színt nyomtatva, hol csak a kontúrt, új és új hatásokat csal ki ugyanabból a tervezetből. Rippl-Rónai formai összefoglalásánál az érzés a művészi hajtóerő s ennyiben ő a XIX. század gyermeke. A múlt század utolsó, nagy művészzsenije hazánkban."

8 G. Zs. 1 A szerző tudtával Magyarországon egyedül a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében található meg a teljes kötet borítóval együtt, ltsz.: G 218 és G 219. 2 Levél Ödön öccsének, Neuilly, 1895. május 22. In: Genthon 1969. 141. 3 Balogh 1964. 264-265. 4 Thadée Natanson ..whistlerf-nek nevezte Rippl és Knowles közös otthonát. In: Pewny 1940. 24. 5 „Mister Whistler's Ten O'Clock" In: The Gentle Art of Making Enemies. London, 1890. 142-43. 6 Rippl-Rónai József: Modern festés. Magyar Szalon, 1894. október-1895. március. Újraközölve: Kávássy (szerk.) 1967. 6. 7 Uo. 6. 8 Hoffmann 1931. 403. 167. Sétáló nő, 1895 (Rajz a Les Vierges-hez; Leány tájképben) Promenading woman, 1895 Ceruzarajz, akvarell, papír; 213 x 170 mm J. b. I.: monogram MNG Grafikai Osztály ltsz.: 1935-2818 Proveniencia: dr. Majovszky Pál ajándéka a Szépművészeti Múzeumnak 1935-ben. Kiállítua: 1928 Rippl 34.; 1935 Szépművészeti Múzeum Majovszky 195.; 1941 Tamás Galéria 12.; 1952 Rippl 61.; 1961 Rippl MNG 14.; 1968 Tihany 62.; 1971 Norwich 88.; 1973 Prága 69.; 1974-75 Schiedam 4L; 1975 MNG Első Grafikai Kiállítás.; 1976 Párizs 107.; 1976 Berlin 166.; 1977 Nantes; 1980 Ljubljana 87.; 1981 Velence R.: 232.; 1982 Róma R.: 232.; 1983 Rippl Róma R.: 56. Irodalom: Változata: H. Szederkényi Anikó-Haraszty Lajos-Göndör Ferenc: Hárman. R.: címoldal. Kaposvár, 1906.; Göndör Ferenc: A háború nyomában. R.: borító.; Halász Gábor: Magyar századvég. Budapest, 1944. R.: címlap és 21. G. Zs.