Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek
Géza őmélts. képének lefestése czéljából tartott bizottsági ülésről. Jelen vannak: Kacskovics Lajos alisp. elnök, gf. Somssich Géza, Somssich Andor, Dr. br. Tallián Dénes, Fekete Gy. dr., Berger Samu dr. Kunffy Lajos és Krieger Ödön. Gf. Festetich Vilmos elmaradását kimentette. Tárgyalás. A tárgy Balló Ede levele és alispán úrnak Ronai Ripli J. festőművésszel folytatott tárgyalásának ismertetése után a bizottság alábbiakban állapodott meg: Oly értelmű javaslat teendő a that, kgynek, miszerint határozza el, hogy jövőben csupán uralkodók és országos hírnevű egyének képeit festeti életnagyságban, egyéb képeket térd- illetve mellképekben, abból a czélból, hogy képek fokozatosan a főispáni és alispáni fogadó termekben - illetve a meglévő nagyobb képek a kisülésteremben elhelyezhetők legyenek. Ami Makfalvay G. őméltósága arczképét illeti, ezt kisebb formában festesse meg a vm-i díszterem részére Ronai R.J. festőművésszel; - Alispán urat felkéri, hogy utóbbival véglegesen állapodjék meg úgy az ár, mint a festésre nézve, hogy e tekintetben már a legk. közgyűlésre konkrét javaslatot tehessen. Kmft. Krieger tb. főjegyző. Hitelesítette Kacskovics Lajos alispán." Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár 260/1919. sz. alispáni iratok. 3 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak. 1917. október 26. Budapest, I. Kelenhegyi út 12-14. 4 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak. 1918. március 1. 5 üo. Goszthony Mihály levele Kacskovics Lajosnak. Budapest, 1918. április 12. 6 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak: „1918. április 9. Igen Tisztelt Alispán Úr! Sajnálattal adom tudomására, hogy a májusi közgyűléskor, Makfalvay ny. főispán úr arcképét nem leplezhetjük le. egyrészt azért, mert nem lesz kész a kép, másodszor azért nem, mert a keretet hosszadalmasan lehet a mai viszonyoknál fogva elkészíteni. Hovemberre azonban meg lesz minden. Kiváló tisztelettel: Rippl-Rónai József, üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak: „Bpest, 1918. júl. 19. I. Kelenhegyi út 12-14. Kérem az igen tisztelt Alispán urat, tudomásul venni, hogy a volt főispánunk: Makfalvay Géza képén az utolsó ecsetvonásokat csinálom. A kép teljes befejezést a napokban nyer az ő Váczi utcai lakásán, ahol a kép felett bármikor rendelkezhetnek. Szívesen közbenjárok a szállításnál: Maeker és Rozner czégnél az elcsomagolás végett. Legjobb lenne, ha valaki, mint podgyászt - magával vinné, ha 4-ikére kellene. Kiváló tisztelettel Rippl-Rónai József." 7 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak. 1918. augusztus 1. 8 üo. Makfalvay Géza levele Kacskovics Lajosnak. Budapest, 1918. május 12. 128. Lajos és Ödön, 1918 (Testvéreim; Fivéreim; Két fivér) Lajos and Ödön, 1918 Olaj, lemezpapír; 71 x99 cm J. b. f.: Rónai 1918 BTM Fővárosi Képtár ltsz.: KM 63. 89 Proveniencia: 1929-ben még a művész családja birtokában volt. Később Fruchter Lajos, majd Köves Oszkár tulajdona. 1963-ban tőle vásárolta meg a múzeum. Kiállítva: 1923 Rippl 88. (Testvéreim); 1928 Rippl 197/a; 1929 Nürnberg 41. (Meine Brüder) /Katalog der Ausstellung neuzeitlicher ungarischer Kunst, Horishalle, Nürnberg 1929/; 1936 Ernst 29.; 1942 Almásy-Teleki 150.; 1947 Rippl 112. (Két fivér); 1952 Rippl 105.; 1961 Rippl MNG 94.; 1963 MNG 24.; 1964-től a BTM Fővárosi Képtár állandó kiállításán; 1988 BTM Fővárosi Képtár, In memóriám B. V. (Bertalan Vilmos emlékkiállítás). Irodalom: Pewny 1940. 87., 127.; Petrovics [1942] R.: 104.; Genthon 1958. 31. R.: 41.; Aknai 1971. 26. R.: 48.; Szabadi 1990. 216-217. R.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/2661 Zöldesszürke, semleges háttér előtt jelenik meg a két fivér, szándékoltan keresett pózban. Mindketten szembenéznek, mintha az éppen festő harmadik testvér jelenlétét, s ezáltal a kép kiegészülését akarnák tudatosítani. Két kisvárosi ,,világfit" látunk, akik azonban a főváros kávéházaiban is megállják a helyüket. Kettejük közül Lajos a rusztikusabb egyéniség, Ödön a lágyabb - talán a szülők megosztott öröksége. Az a benyomásunk, mintha csak Lajos portréját kezdte volna el a festő (1913-ban festette Rippl-Rónai Lajos képmását 1 ), s Ödön csak sietve jobbról behajolna. Rippl-Rónai kedvelte a kalapos portrékat, s a motívum jellegzetes foltja valóban kedvezett a dekoratív festésmódnak, egyszersmind polgári tartást kölcsönzött az ábrázoltaknak. A festőnek Ödönnel volt „barátibb" a viszonya, s nem véletlen, hogy öccse a leglelkesebb gyűjtője, dokumentátora és művészetének értője lett. Bernáth Aurél is felidézi ,,Ödön bácsi" alakját egyik Rippl-Rónai-rajz alapján: „Még zilált nyakkendője is hiteles - sose tudta rendesen megkötni. Ilyen, múltszázadból átmentett, keményített fehér gallért viselt, mely a tokánál, szükség esetén, teret engedett a nyak fordulatának. S ott van gomblyukában a kedves szalmavirág is. Egyedül ő tűzte ki Kapósban." 2 A leírás ráillik az olajváltozat Ödönjére is. A Lazarine és Anella (1911. kat. sz.: 96.) mellérendelő vörös, kék, fehér színei itt alárendelő viszonyba lépnek: a fehér ruhán elkülönített szigetek a nyakkendő kékje és a virág vöröse. Lajos figurája inkább a fekete-fehér ellentétpárra épül, amelyek az additív és reduktív színkeverés végpontjai. Ezen a ponton kell utalnunk a datálás problémájára. A szakirodalom bizonyos egyértelműséggel az 1912-es dátumot fogadja el, azonban felmerült néhány momentum, amely inkább az 1918-as készülést valószínűsíti. A bal felső sarokban látható évszám alaposabb vizsgálata azt mutatja, hogy az utolsó számjegy egy lendületesen felrajzolt, ám éppen ezért az alsó huroknál megszakadó nyolcasnak olvasható. Ezt erősíti meg néhány adat is. A Rippl-Rónai kiállításokat áttanulmányozva 1912-től kezdődően nem találunk olyan képcímet, amelyet ezzel a művel összefüggésbe hozhatnánk. (Az 1912-es müncheni, frankfurti stb. kiállításokon szereplő DoppelBildnis nem készülhetett abban az évben, mivel a kiállítási sorozat már 191 l-ben elindult.) Azzal a fenntartással, hogy Rippl-Rónai valamelyik korábbi, másik festményével is azonosítható, 1920-ban viszont ki volt állítva egy Kettős arckép mint eladó olajkép. 3 Az 1928-as Ernst múzeumbeli emlékkiállításon és az 1929-es nürnbergi bemutatón a katalógusban az 1918as évszám szerepel, s hogy ugyanerről a képről van szó, bizonyítja a hátuljára felragasztott, német nyelvű azonosítási cédula. Érdekes még, hogy Pewny Rippl-dolgozatának főszövegében az 1918-as, míg a művek listájában az 1912-es dátumot adja meg. Stíluskritikai alapon a semleges háttér valóban közelebb áll az egyaránt 1918ban készült Makfalvay főispán (kat. sz.: 127.) és a Hirsch Adolf portrékhoz 4 . A fekete kabát már kevéssé
