Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „kukoricás" képek

Géza őmélts. képének lefestése czéljából tartott bizottsági ülésről. Je­len vannak: Kacskovics Lajos alisp. elnök, gf. Somssich Géza, Somssich Andor, Dr. br. Tallián Dénes, Fekete Gy. dr., Berger Samu dr. Kunffy Lajos és Krieger Ödön. Gf. Festetich Vilmos elmaradását ki­mentette. Tárgyalás. A tárgy Balló Ede levele és alispán úrnak Ronai Ripli J. festőművésszel folytatott tárgyalásának ismertetése után a bizottság alábbiakban állapodott meg: Oly értelmű javaslat teendő a that, kgy­nek, miszerint határozza el, hogy jövőben csupán uralkodók és orszá­gos hírnevű egyének képeit festeti életnagyságban, egyéb képeket térd- illetve mellképekben, abból a czélból, hogy képek fokozatosan a főispáni és alispáni fogadó termekben - illetve a meglévő nagyobb ké­pek a kisülésteremben elhelyezhetők legyenek. Ami Makfalvay G. őméltósága arczképét illeti, ezt kisebb formában festesse meg a vm-i díszterem részére Ronai R.J. festőművésszel; - Alispán urat felkéri, hogy utóbbival véglegesen állapodjék meg úgy az ár, mint a festésre nézve, hogy e tekintetben már a legk. közgyűlésre konkrét javaslatot tehessen. Kmft. Krieger tb. főjegyző. Hitelesítette Kacskovics Lajos al­ispán." Somogy Megyei Levéltár, Kaposvár 260/1919. sz. alispáni ira­tok. 3 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak. 1917. október 26. Budapest, I. Kelenhegyi út 12-14. 4 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak. 1918. március 1. 5 üo. Goszthony Mihály levele Kacskovics Lajosnak. Budapest, 1918. április 12. 6 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak: „1918. április 9. Igen Tisztelt Alispán Úr! Sajnálattal adom tudomására, hogy a májusi közgyűléskor, Mak­falvay ny. főispán úr arcképét nem leplezhetjük le. egyrészt azért, mert nem lesz kész a kép, másodszor azért nem, mert a keretet hosszadal­masan lehet a mai viszonyoknál fogva elkészíteni. Hovemberre azon­ban meg lesz minden. Kiváló tisztelettel: Rippl-Rónai József, üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak: „Bpest, 1918. júl. 19. I. Kelenhegyi út 12-14. Kérem az igen tisztelt Alispán urat, tudomásul venni, hogy a volt főispánunk: Makfalvay Géza képén az utolsó ecsetvonásokat csiná­lom. A kép teljes befejezést a napokban nyer az ő Váczi utcai lakásán, ahol a kép felett bármikor rendelkezhetnek. Szívesen közbenjárok a szállításnál: Maeker és Rozner czégnél az elcsomagolás végett. Leg­jobb lenne, ha valaki, mint podgyászt - magával vinné, ha 4-ikére kel­lene. Kiváló tisztelettel Rippl-Rónai József." 7 üo. Rippl-Rónai József levele Kacskovics Lajosnak. 1918. augusztus 1. 8 üo. Makfalvay Géza levele Kacskovics Lajosnak. Budapest, 1918. május 12. 128. Lajos és Ödön, 1918 (Testvéreim; Fivéreim; Két fivér) Lajos and Ödön, 1918 Olaj, lemezpapír; 71 x99 cm J. b. f.: Rónai 1918 BTM Fővárosi Képtár ltsz.: KM 63. 89 Proveniencia: 1929-ben még a művész családja birtokában volt. Ké­sőbb Fruchter Lajos, majd Köves Oszkár tulajdona. 1963-ban tőle vá­sárolta meg a múzeum. Kiállítva: 1923 Rippl 88. (Testvéreim); 1928 Rippl 197/a; 1929 Nürn­berg 41. (Meine Brüder) /Katalog der Ausstellung neuzeitlicher unga­rischer Kunst, Horishalle, Nürnberg 1929/; 1936 Ernst 29.; 1942 Al­másy-Teleki 150.; 1947 Rippl 112. (Két fivér); 1952 Rippl 105.; 1961 Rippl MNG 94.; 1963 MNG 24.; 1964-től a BTM Fővárosi Képtár ál­landó kiállításán; 1988 BTM Fővárosi Képtár, In memóriám B. V. (Ber­talan Vilmos emlékkiállítás). Irodalom: Pewny 1940. 87., 127.; Petrovics [1942] R.: 104.; Genthon 1958. 31. R.: 41.; Aknai 1971. 26. R.: 48.; Szabadi 1990. 216-217. R.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/2661 Zöldesszürke, semleges háttér előtt jelenik meg a két fivér, szándékoltan keresett pózban. Mindketten szem­benéznek, mintha az éppen festő harmadik testvér je­lenlétét, s ezáltal a kép kiegészülését akarnák tudato­sítani. Két kisvárosi ,,világfit" látunk, akik azonban a főváros kávéházaiban is megállják a helyüket. Kettejük közül Lajos a rusztikusabb egyéniség, Ödön a lágyabb - talán a szülők megosztott öröksége. Az a benyomá­sunk, mintha csak Lajos portréját kezdte volna el a festő (1913-ban festette Rippl-Rónai Lajos képmá­sát 1 ), s Ödön csak sietve jobbról behajolna. Rippl-Ró­nai kedvelte a kalapos portrékat, s a motívum jellegze­tes foltja valóban kedvezett a dekoratív festésmódnak, egyszersmind polgári tartást kölcsönzött az ábrázol­taknak. A festőnek Ödönnel volt „barátibb" a viszonya, s nem véletlen, hogy öccse a leglelkesebb gyűjtője, doku­mentátora és művészetének értője lett. Bernáth Aurél is felidézi ,,Ödön bácsi" alakját egyik Rippl-Rónai-rajz alapján: „Még zilált nyakkendője is hiteles - sose tudta rendesen megkötni. Ilyen, múltszázadból átmentett, ke­ményített fehér gallért viselt, mely a tokánál, szükség esetén, teret engedett a nyak fordulatának. S ott van gomblyukában a kedves szalmavirág is. Egyedül ő tűzte ki Kapósban." 2 A leírás ráillik az olajváltozat Ödönjére is. A Lazarine és Anella (1911. kat. sz.: 96.) mellérendelő vörös, kék, fehér színei itt alárendelő viszonyba lépnek: a fehér ruhán elkülönített szigetek a nyakkendő kékje és a virág vöröse. Lajos figurája inkább a fekete-fehér el­lentétpárra épül, amelyek az additív és reduktív színke­verés végpontjai. Ezen a ponton kell utalnunk a datálás problémájára. A szakirodalom bizonyos egyértelműséggel az 1912-es dátumot fogadja el, azonban felmerült néhány momen­tum, amely inkább az 1918-as készülést valószínűsíti. A bal felső sarokban látható évszám alaposabb vizsgálata azt mutatja, hogy az utolsó számjegy egy lendületesen felrajzolt, ám éppen ezért az alsó huroknál megszakadó nyolcasnak olvasható. Ezt erősíti meg néhány adat is. A Rippl-Rónai kiállításokat áttanulmányozva 1912-től kez­dődően nem találunk olyan képcímet, amelyet ezzel a művel összefüggésbe hozhatnánk. (Az 1912-es mün­cheni, frankfurti stb. kiállításokon szereplő Doppel­Bildnis nem készülhetett abban az évben, mivel a kiállí­tási sorozat már 191 l-ben elindult.) Azzal a fenntartás­sal, hogy Rippl-Rónai valamelyik korábbi, másik festmé­nyével is azonosítható, 1920-ban viszont ki volt állítva egy Kettős arckép mint eladó olajkép. 3 Az 1928-as Ernst múzeumbeli emlékkiállításon és az 1929-es nürnbergi bemutatón a katalógusban az 1918­as évszám szerepel, s hogy ugyanerről a képről van szó, bizonyítja a hátuljára felragasztott, német nyelvű azono­sítási cédula. Érdekes még, hogy Pewny Rippl-dolgoza­tának főszövegében az 1918-as, míg a művek listájában az 1912-es dátumot adja meg. Stíluskritikai alapon a semleges háttér valóban közelebb áll az egyaránt 1918­ban készült Makfalvay főispán (kat. sz.: 127.) és a Hirsch Adolf portrékhoz 4 . A fekete kabát már kevéssé

Next

/
Thumbnails
Contents