Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - BERNÁTH Mária: Egy közép-európai modell. Hatás és asszimiláció Rippl-Rónai József festői munkásságában

JEGYZETEK 1 Rippl-Rónai 1957. 130. 2 A pályakép és az életrajz vonatkozásában kiegészít e katalógusban megjelenő több tanulmány, valamint a kronológia. 3 A kaposvári anyakönyvben május 25-e szerepel Rippl József születése napjaként (Horváth 1995. 11.). Rippl-Rónai a Szépművészeti Múzeum kérdőívére 1908. december l-jén adott kézírásos válaszában május 23-át jelöli meg születési dátumaként, és ugyancsak ezt a napot a Párizsban kiállított rendőrségi bejelentkezési lapján. MNG Adattár, ltsz.: 1324/1920/b, valamint uo. ltsz.: 4882. A saját ez irányú közlését hitelesnek kell elfogadnunk. 4 Rippl-Rónai József levele szüleihez. Kalcksburg, 1883. december 14. MTA MKCS-C-1-36/264 5 Rippl a müncheni akadémia rajzosztályából nem is kívánt átkerülni a festészeti osztályba Löfftzhöz, nem ambicionálta, amit ott tanulhat. Lásd bővebben: Csók István: RipplRónai és én. Nyugat, 1935. 360. 5 Rippl-Rónai József levele szüleihez. „Monachium" 1886. június. MTA MKCS-C-I36/378 7 Fiola-Sipos (szerk.) 1978. 289. 8 5. jegyzetben i. m. 358. 9 Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak írt levelében (Kaposvár, 1886. október) leírja, hogy ez az őszi tárlatra szánt képe Somssich Eszter grófkisasszonyt ábrázolja. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat iratanyaga. MTA MKCS-A-I. 1. Magyar Országos Levéltár, 01641 10 Rippl-Rónai József levele Petrovics Elekhez. Kaposvár, 1905. szeptember 15. In: Rippl-Rónai 1957. 142. '

1 Lásd 6. jegyzet. 12 Munkácsy Liszt Ferenc portréjáról készített rézkarcát Bécsben, Münchenben és Budapesten is kiállítja. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat iratanyaga. MTAMKCS A-l. 1. Magyar Országos Levéltár 02154, 02193, 02225 13 „Bézigue című szalon-képemet maga Munkácsy adta el háromezer frankért." Rippl-Rónai 1957. 27. 14 Levél Lázár Bélához. Kaposvár, 1907. augusztus. In: Rippl-Rónai 1957. 147. 15 műveivel csak később, Párizsban, egy vendéglői helyiségben találkoztam." üo. A Rippl-Rónai-szakirodalomban a szerzők sorozatosan átveszik egymástól azt a feltételezést, hogy Rippl Gauguint megismerni ment Pont-Avenbe, és művészete ott termékenyült meg. Ennek azonban semmi bizonyítéka nincs, éppen ellenkezőleg; ami tény - ott ő a Pontaueni korcsma című zsanérét festette. Természetesen a külföldi szakirodalom is ismétli e téves adatokat, legutóbb Eckert Boyer 1988. 3., valamint a Fréches-Thory-Perucchi-Petri (ed.) 1993 katalógusban Beil, Ralph: József Rippl-Rónai (207.) és két magyar tanulmányra hivatkozva (Balogh 1963, Cifka 1983) Cahn, Isabelle: Chronologie der Nabis (20. jegyzet 492.). Ez utóbbi helyen még az a téves adat is szerepel, hogy Rippl-Rónai Pitcairn Knowlest is Pont-Avenben ismerte meg. Rippl-Rónai Emlékezéseiben ezt írja: „1888-ban már megfordultam Bretagneban." (39.) Mivel a Pontaueni korcsma című képének szignatúrájában az 1889-es évszám szerepel, ez utóbbi dátum a valószínűbb. 16 Rippl-Rónai 1957. 55., 44. 17 „üniversity town for artist." „The only spot in Europe where Americans are content to live all the year round." Earl Shinnt és Henry Blackburnt idézi, illetve a témáról bővebben: Jacobs, Michael: The Good and Simple Life. Artist Colonies in Europe and America. Oxford, 1985. 42-64. 18 Rippl-Rónai 1957. 4L 19 Szimbolikus, minden vonatkozásban a megújulást célzó döntése volt névváltoztatása Rónaira, de a Rippl név is vele maradt, még ha képeit ezek után már Rónaiként szignálja. Először egy 1888. szeptember 26-án a Magyar Képzőművészeti Társulathoz írott levelében leltem rá névváltoztatási szándékának bejelentésére. MTA MKCS A-I. 1. Magyar Országos Levéltár 02297. A névváltoztatást a kaposvári anyakönyvbe 1889-ben vezetik be. Horváth 1995. 11. 20 Rippl-Rónai 1957. 44. 21 Idézi Chassé, Charles: Paul Gauguin et le groupe de Pont Auen. Paris, 1921. 82. 22 Rippl-Rónai 1957. 50., 82. 23 Lásd a kat. sz.: 19. 1. sz. jegyzetét. 24 Nyilvánvaló, hogy Knowles kapcsolatai révén jut el Rippl 1893-ban Londonba és Skóciába. Ez az utazása is bizonyíték arra, hogy Knowles fontosnak találta, hogy Rippl megismerje az angol festészetet. „A nemzeti [!] képtárban igen szép és nagyművészi képekre akadtam; ennek örülök máig is a legjobban, mert olyanokat is találtam, amelyekről eddig fogalmam sem igen volt" - írja Rippl egy kaposvári újsághoz juttatott útibeszámolójában. (Somogyi Ellenőr, 1893. augusztus 9. 3.) 25 Rippl-Rónai 1957. 44., 68. 26 Denis, Maurice: A szimbolizmustól a klasszicizmusig. Budapest, 1983. 51. 27 Az elégedetlen művészek élükön Puvis de Chavannes-nal kiszakadtak a Szalonból és megalapították a Société Nationale des Beaux Arts művészcsoportját a Champ de Mars egyik kiállítási helyiségében. (Mars-mezei Szalon) 28 Rippl-Rónai 1957. 104-105. 29 F. Macdonald, Margaret: James McNeill Whistler Drawings, Pastels and Watercolours. A Catalogue Raisonné. New Haven and London, 1995. 30 Említésre érdemes, hogy a Nabis tagok között Odilon Redon fekete-fehér színredukciós korszaka és álomatmoszférája nagy megbecsülésnek örvendett. Frèches-Thory, Claire: Quellen und Vorbilder. In: FrèchesThory-Perucchi-Petri (ed.) 1993. 25. 31 Rippl-Rónai 1957. 42. 32 Rippl-Rónai József levele Lázár Bélához. Kaposvár, 1907. augusztus. In: RipplRónai 1957. 148. 33 Gil Blas, 1897. máj. 20. 34 A kép nagyméretű olajváltozatát (Edward Burne-Jones: Zöld nyár, 1868. o. v. 73,6 X 122,6 cm) a Christie's cég aukcionálta 1979-ben és egy amerikai magángyűjteménybe került. 35 Levelek Petrovics Elekhez 1905. július, illetve 1905. szeptember 15.; Lázár Bélához 1907. augusztus. In: Rippl-Rónai 1957. 140-144, 147-148, illetve Malonyay Dezsőhöz Kaposvár, 1905. In: Malonyay 1906. 184. (fakszimile) 36 Petrovics Eleknek 1905. júliusában írt levelében, lásd 35. jegyzet. 37 Bővebben: Hermann, Fritz: Die Nabis und die „Revue blanche". In: FrèchesThory-Perucchi-Petri (ed.) 1993. 68. 38 E Siegfried Bing Art Nouveau Szalonjában létrejövő kiállítások, amelyekre utalok, nemcsak a Nabis művészeit mutatják be, hanem a Bing ízlése szerinti „art nouveau"-t. A Nabik mellett itt kiállít Lalique, Gallé, Tiffany, Köpping stb. R Weisberg, Gabriel: Art Nouveau Bing. Paris. Style 1900. Washington, New York, 1986. 39 Érdekes módon Rippl-Rónaira Gauguin először Budapesten, 1907-ben hatott revelációszerűen. „Itt ma nyílik meg a Gauguin-, Cézanne-kiállítás. Tegnap már láttam. Fölséges! Isteni! (...) Azt hiszem, ha Gauguin akkor élt volna, ma Fra Angelico mellett emlegetnénk." Rippl-Rónai József levele Kunffy Lajoshoz. Budapest, 1907. május 10. In: Rippl-Rónai 1957. 146. 40 Maurice Denis Pewny Denise-nek adott szóbeli közlése. Pewny 1940. 20. 41 Weisberg i. m. (14. és 19. jegyzet) szerint Bing már az 1870-es évek előtt elkezdett foglalkozni a japán tárgyak kereskedelmével. A párizsi japán kiállításokról és hatásról bőven: Perucchi-Petri, Ursula: Die Nabis und der Japonismus. In: Fréches-ThoryPerucchi-Petri (ed.) 1993. 33-59. 42 Rippl-Rónai leveleiben, Emlékezéseiben lelkesedik a japán művészetért, de korai éveiben nem találunk arra bizonyítékot, hogy e divat Párizsban lecsapódó hullámait adaptálta volna, legalábbis képeiben. Számára a japán művészet által felvetett dekoratív lehetőségek valószínűleg csak 1895-től, Siegfried Binggel való kapcsolatától váltak inspiratív erővé, de ekkor is csak grafikai, iparművészeti tevékenységében. Rippl-Rónai és a távol-keleti művészet kapcsolatáról: Geller 87. 43 „Öreganyám képe (...) hozott össze Gauguinnal. A kép, mint a többieknek is, neki is legjobban tetszett a Mars-mezei Salon akkori kiállításán." Rippl-Rónai 1957. 55., valamint Natanson, Thadée: Peints a leur tour. Paris, 1948. A Rippl-Rónaira vonatkozó részt fordította és közli Cs. Szabó 1949. 32. 44 Rippl-Rónai 1957. 24. 45 Rippl-Rónai 1957. 105. 46 A Kalitkás nő zárt ruhája és szemérmessége, valamint a Karcsú nő vázával című kép ép vázája Sinkó Katalin szerint a szimbolizmusnak a 19. századi ikonográfiái tradícióval való élő kapcsolatáról tanúskodik. E képeket Sinkó az „Integritás" allegorikus jelentéstartalmával ruházza fel. (Sinkó Katalin: Ideálkép, portré, életkép. Műfaji összefüggések a romantikus képzőművészetben. Ars Hungarica 1987. 1. sz. 52., illetve 56., 49. jegyzet.) Én úgy vélem, Rippl-Rónai nem kívánt „utalni" semmire, e képeinek festésekor sem. Még az Ideálizmus és Reálizmus című gobelin - melyre itt most műfaja miatt nem térhetek ki - gondolati tartalma is az allegória szintjén marad. 47 1894-ben, ugyancsak Bing számára készült Denis-karton 1895 áprilisában a Salon des Beaux Arts kiállításán szerepelt (394. sz.), ahol Rippl-Rónai láthatta. 1895. május 22-én írja először Ödön öccsének, hogy egy „kis könyv" foglalkoztatja. A Les Vierges 1895 karácsonyára jelent meg.