Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - Az intérieurök világa

a nézőnek teljesen hátat fordítva ül egy fésülködő nő, ruhája kissé lecsúszik válláról. Ahogy már más képek esetében is tapasztalhattuk, Rippl számára minden megfesthető téma, így ezzel a motívummal is - alkotóelemeit kiemelve és átrendezve -, új művet alkot.

2 Rippl intérieur-művészetét gyakran hasonlítják össze a francia kortárs és jó barát, Edouard Vuillard hasonló témájú alkotásaival. Rippl valóságon alapuló, sajátosan intim világa mégis más, mint Vuillard dekoratív, szinte a „patchwork" technikát idéző szőnyegszerű képei. RipplRónai művészetének egyik legjobb értője ezt a különbséget így látja: „Ami a két művészt összeköti, az nem sokkal több, mint az, hogy mindketten festették az emberi otthont és lakóit, mégpedig nem tárgyilagos szárazsággal, hanem meghitt, bensőséges módon."

3 F. M. 1 Lázár 1906. 200. 2 Nő pongyolában. Korábban Lukács József tulajdonában, jelenleg ismeretlen helyen. Archív fotó: MNG Festészeti Osztály, ltsz.: 19127. 3 Petrovics [1942] XXI. 68. Szomorúság, 1903 (Angyalos kép; Melancholia; Gyászruhás nő) Sorrow, 1903 Olaj, karton; 67x47,5 cm J. b. f.: Rónai MNG ltsz.: 6099 Proveniencia: dr. Jánossy Béla,

1 majd a Szépművészeti Múzeum vétele Bakonyi Károly

2 tulajdonából 1926-ban. Kiállítva: 1904 Műcsarnok 92. (Angyalos kép); 1905 Rippl 184. (Angyalos kép); 1906 Rippl 3. (Angyalos kép); 1906 Rippl aukció 8.; 1910 Berlin 148. (Melancholie); 1926 Ernst Múzeum aukció XXXI. gr. Teleki Sámuel hagyatéka, valamint dr. Bakonyi Károly gyűjteményéből és más magánbirtokból származó festmények és műtárgyak 234.; 1926 Szépművészeti Múzeum 53.; 1928 Rippl 29.; 1928 Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtár 24.; 1944 Bern, Kunsthalle, Magyar Képzőművészeti Kiállítás; 1948 Bécs 97.; 1952 Rippl 85. R.; 1961 Rippl MNG 55.; 1965 Helsinki 90.; 1968 Tihany 23. R.; 1979 Tokyo, Kitakyoshu, Nara, Kamakura 67.; 1984 Rippl Győr 6.; 1984 Rippl Miskolc 10. R.; 1986 Dijon (katalóguson kívül); 1987 Róma 118.; 1988 Berlin 89.; 1989 Mannheim 45. R.; 1989 Prága 79.; 1991 Santa Barbara 128. Irodalom: Malonyay 1906. 194. R.; A Ház 1910. R.: 232.; üj Idők 1926. 591. R.; Péter 1930. 153.; Péter 1931. 80.; Pewny 1940. 70., 77., 81., 121.; Petrovics [1942] XXI. R.: 78.; Genthon 1958. 25. R.: 22.; Csengeryné 1963. R.: 40.; Bernáth 1976. 151-152. R.: 150.; Genthon 1977. 17.; Bernáth 1981. 389.; Keserű 1982. 10., 54. R.: 20.; Genthon MTA MKCS-C-l-36/1562 Az először Angyalos kép címen kiállított mű keletkezése 1903-ra tehető: a kaposvári korszak egyik főműveként nyilvántartott Karácsony című képpel egy időben készülhetett. Petrovics Elek és Genthon István egybehangzóan ezeket a festményeket tartja az intérieurkorszak nyitányának. Ezt az érvelést alátámasztja az erre a korai időszakra jellemző, kissé borongós hangulat, a konkrét szituáció nélküli, állapotot rögzítő festői témák keresése, a keményebb, szinte rajzos megfogalmazás, a még francia emlékeket idéző fekete szín domináns szerepe. A Szomorúság a Karácsony című kép egy részletét nagyítja ki. A vakító fehér terítővel letakart asztalka előtt ülő nő fekete ruhája élesen kiválik a háttérből, az ott középpontban álló karácsonyfa helyett a virágos szegélyű fekete kendő előtt aranyfénnyel világít a csillogó angyalszobor. A fekete ruhát viselő nő a művész felesége, Lazarine. Testtartása rímel a barokk angyalszobor mozdulatára. A kissé mesterkéltnek tűnő kéztartás pátosszal tölti meg a jelenetet. Rippl - bár előfordult, hogy ismét megfestette ugyanazt a témát vagy annak egy-egy részletét - most ezzel a kivágással minden mozdulatot felnagyított és színpadiassá tett, a kép érzelmessége, modorossága ellenére is erősen hat nézőjére. A festmény főszereplője, a szobor ma is ott áll a művész későbbi házában, a Róma-villában, a látogató szembesülhet vele, ahogy „ott búsong a modellül szolgáló fafigura szegényes jelentéktelenségében, rádöbbenthet arra a hallatlan felfokozó erőre, mely a kép hősévé tette meg őt."

3 E M. 1 Dr. Jánossy Béla ügyvéd, műgyűjtő. 1912-ben bekövetkezett halála után hagyatékából a Művészház rendezett aukciót 1913-ban. A Szomorúság című képet a Könyves Kálmán Szalon által rendezett aukción vette meg 1906. március 3-án. Lásd: MNG Adattár, ltsz.: 5118-III.-90. Az Újság. 1913. 2 Bakonyi Károly (1873-1926), tisztviselő, író, divatos tárcák és elbeszélések szerzője. Szívesen írt librettókat, az ő műve a Bob herceg és a János vitéz szövegkönyve. Hagyatékából - képzőművészeti és iparművészeti alkotásokból - 1926-ban az Ernst Múzeum rendezett aukciót. 3 Genthon 1977. 17.