Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak

Cléo de Merode rokona, 1901 (Cléo de Merode nővére) A relative of Cléo de Merode, 1901 Pasztell, papír; 39,5x31 cm J. b. [.: Rónai 1901 Felirat a hátoldalon: Cléo de Merode nővére MNG ltsz.: 87.2 T Proueniencia: 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. kiállításán Fekete Ignác

1 vette meg. 1937-ben már Fruchter Lajos, 1952-ben leánya, Steiner Lászlóné tulajdona. 1961-ben Véghelyi Péter birtokában van, az ő hagyatékából került 1986-ban a MNG-ba. Kiállítva: 1906 Rippl 279.; 1937 Rippl 101. R.: 16.; 1942 AlmásyTeleki 157.; 1947 Rippl 57.; 1952 Rippl 95.; 1961 Rippl MNG 43.; 1988 Berlin; 1993 MNG üj szerzemények 122.; 1997 MNG Donációk és donátorok (kat. n.) Irodalom: Rózsa 1938. R.: 11.; Pewny 1940. 65. R.: 17.; Petrovics [1942] R.: borító és 29.; Rippl-Rónai 1957. R.; Genthon 1958. 22.; Bernáth 1976. 134-37. R.: 135.; Bernáth 1977. 48.; Szabadi 1978. R.: 35.; Bernáth 1981. 388.; Szabadi 1990. 135., 151. R.: 136.; Genthon MTA MKCS-C-I-36/1564-1 Rippl-Rónai egyik legszebb, leggyengédebb női képmásának modelljét nem ismerjük. A kép hátára ugyan saját maga írta rá: „Cléo de Merode

2 nővére", de bizonyosan nincs semmilyen vérségi kötelék a századforduló ünnepelt táncművésze és az ábrázolt között. Cléo de Merode hajviseletével Európa-szerte divatot honosított meg. Akkor is, amikor a fotóján látható, homlokpánttal leszorított, leengedett hosszú haja volt, s akkor is, amikor később fülére simítva laza kontyba tűzte. Ez utóbbi látható Rippl modelljén is. E frizura-divat általánosan elterjedt voltát mutatja a Molnár Ferenctől származó idézet: „A színésznőből valami édes parfüm áradt. Friss volt, eleven, s butácska szeme kedvesen ragyogott. A haját à la Cléo de Merode a fülére fésülte. Úgynevezett »édes kis pofa« volt."

3 Mikor Rippl a képet elnevezte, egy mindenki által ismert szépségideálra utalt. Ezt örökítette meg Herman Lipót anekdotája: .Végül egy sajátos női profilra, amely az akkoriban divatos Cléo de Mérode-frizurát viselte, azt a címet írta: »Cleo de Merode nővére«".

4 Cs. M. ' Genthon MTA MKCS-C-l-36/1564-1. Forrását nem ismerem. Az 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. által rendezett aukció eladási jegyzéke a MNG Adattárában van, de a kiállításon történt vásárlásokról még nem találtam listát. A kép azonban sem az aukciós katalógusban, sem az ott történt eladási jegyzéken nem szerepel, ami egy megelőző vételre utal. 2 Cléo de Merode (Cléopatre-Diane de Merode) tizenegy éves korában kezdett táncolni a párizsi Operában. 1900-ban a világkiállítás alkalmával nagy feltűnést keltett empire, később kambodzsai táncával. (Ezúton mondok köszönetet Plesznivy Edit kolléganőmnek a Cléo de Mérodera vonatkozó dokumentumokért.) Magyarországon nem elsősorban mint kiváló táncművészt tartották őt számon - bár Budapesten is fellépett a Somossy-féle Nagymező utcai orfeumban -, hanem mint a „fehérszakállú belga király barátnőjét". (Botár Árpád: A láthatatlan hadsereg. Budapest, 1990. 98.) „A fehérszakállú belga király", II. Lipót ( 1835-1909), József nádor veje, Rudolf trónörökös apósa igen népszerűtlen volt hazánkban botrányos magánélete miatt, s ez Cléo de Merode hírnevére is árnyékot vetett. Jól példázza ezt Ady Endre vitriolos tárcája, a „Királyidillek". (Budapesti Napló, 1905. február 8.) 1 Molnár Ferenc: Az éhes uáros. Budapest, 1901. 153. 4 Herman Lipót: A müuészasztal. Budapest, 1958. 98. 1. Cléo de Merode. Fénykép, 1900 körül I Photo aoour 1900